Izé

nem tudom, de megmondom őszintén, hogy egyébként nem is nagyon érdekel. Nem szoktam nagyon nézni a vonalkódot, a termék tartalmát szoktam elolvasni, illetve másik szempontom (ha már megtehetem) hogy arra érdemes kisebb önálló vállalkozások termékeit vásároljam.

Egyetértek, főleg az utolsó mondatoddal. Arra nagyon jó ez a cikk, hogy felhívja a figyelmet az öngondoskodás fontosságára! Én is nemrég kezdtem el a témával foglalkozni és hát, nem túl biztató a jelenlegi helyzet.
Az is igaz, amit többen mondanak, és ebből kerekedett ki a vita is, hogy ez mennyire megvalósítható... szerintem nem ez itt a fő kérdés, hanem az, hogy nekünk, egyénenként, a lehetőségeinkhez mérten milyen megoldás a legjobb arra, hogy a pihenő (mert nyugdíj nélkül nem nevezném nyugdíjas éveknek) időszakunkban miből tartjuk fenn magunkat.
Ahogy szétnéztem, a mai megtakarítások nagyon nagy része (szerencsére nem mind) unit-link típusú, azaz vannak portfóliók, amikből válogathat az ember. Aztán vagy hoz, vagy elviszi a pénzed, de a társaság minden esetben jól jár. Na én ilyenbe még egyszer nem tenném a pénzem. Sokkal ésszerűbbnek és biztonságosabbnak tartom az állampapír alapú befektetéseket. Bár tény, hogy nem ígér akkora hozamot, mint egyes kockázatosnak mondott portfóliók, de a biztos 4-8% még mindig jobb, mint az, ha ígérnek 18%-ot, aztán lelépnek a pénzeddel, mert "Új cég, új lehetőség, ki ne maradj belőle!"
És ami még fontos ezzel kapcsolatban, hogy a pihenő időszakra való takarékoskodásra úgy kell tekinteni, mint hosszú távú megtakarításra. Tehát, nem 5-10 évben érdemes gondolkozni, hanem inkább 20-30-ban és annyi pénzt félretenni, ami kellően sok ahhoz, hogy abból (vagy a kamataiból...) idősebb korunkban megélhessünk, de nem túl megterhelő a mindennapokban félretenni. ha havi 2000 Ft, akkor annyi (a semminél több), ha 20.000, akkor annyi, ha 200.000 Akkor meg annyi.
Összegezve, szerintem aki tud, tegyen félre. Jól nézze meg, hova teszi, minél nagyobb egy társaság múltja, annál inkább mutatja a biztonságot és olyan összeget válasszon, amit ki tud gazdálkodni, és vélhetően elég nagy tőke lesz ahhoz, hogy kitartson a munka utáni években. Szerintem ma Magyarországon ez az a minta, amit érdemes követni.

Felesleges szerintem azon keringeni hogy melyik kultúra volt a barbárabb vagy az erőszakosabb. Nagyon eltérő és egymástól hosszú távon függetlenül kialakult civilizációkról beszélünk, amiknek a kontinens "felfedezéséig" semmi közük nem volt egymáshoz. Az egyik a higiéniában és a gazdálkodásban járt előbbre míg a másik mondjuk a hajózásban és a hadviselésben. Én egyik felet sem nevezném primitívebbnek, egyszerűen csak nagyon eltérő irányban fejlődött a társadalmuk, más értékek alapján ítélték meg egymást, legyen az jó vagy rossz. Az Európai kultúrára mindig is nagyon jellemző volt az expanzív, hódító szemléletmód, ami elég érdekes, ha belegondolunk hogy a történelemben más helyeken is születtek nagy potenciállal rendelkező civilizációk. pl. Kína (akiknek mellesleg sokkal jobb, nagyobb és felszereltebb hajóik voltak már jóval Kolumbusz kora előtt) és minden eszközük és erőforrásuk meg volt hozzá hogy távoli földeket gyarmatosítsanak, de ennek ellenére mégis Európa volt az aki később leginkább élt ezzel a lehetőséggel, itt nem csak Amerikára gondolok, hanem szinte minden más kontinensre, a keresztes háborúktól egészen a XX. század első feléig. Persze nem mintha a világ más népei nem alapítottak volna mocskosul gazdag és sokszor megállíthatatlannak tűnő birodalmakat. pl. az Inka birodalom csak hogy témánál maradjunk. Viszont arról sem szabad megfelejtkezni hogy a Pizzaro és a Cortez féle figurák semmire nem mentek volna egymagukban, fejlettebb fegyverek ide vagy oda. Mind a ketten tudták jól hogy a domináns Indián kultúráknak esetükben Inkáknak és Aztékoknak sok ellenségük van a közvetlen környezetükben is, elvégre nem kakaó osztogatással alapították a birodalmukat ők sem. A Spanyolok lázadást szítottak a helyi "behódolt" törzsek között az elnyomóikkal szemben és így tudták végül megbuktatni ezeket a helyi nagyhatalmakat. Corteznek Tenochtitlán ostrománál nagyjából 800 embere volt és ehhez társult még kb. 30 000 lázadó dühös indián ami már így egy elég tekintélyes sereg. Persze azok a szerencsétlen őslakosok akik ekkor a spanyolok mellé álltak még nem tudták hogy ezzel csak az újabb elnyomóikat támogatják. Amúgy a fekete rabszolgák esetében sem volt a történet pusztán fekete és fehér. Az európaiak ott is ravaszul ki tudták használni a helyi törzsek közötti folytonos viszályokat, fele annyi rabszolgát sem tudtak volna összefogdosni ha más feketék nem segítik őket ebben. Például az európaik fegyvereket és sok más holmit adtak bizonyos törzseknek amik cserébe átadták nekik az ellenséges törzs életben hagyott tagjait, persze ha Amerikában a rabszolgaság a téma, erről ugyanúgy nem divat beszélni.
Lényegében a háború, a hódítás és az agresszió minden kultúrában ott van, csak maximum más köntösben és mértékben.

"Minden romában ott rejtőzik egy Martin Luther King"

mint a cigány temetőben (gipcemetery):

Itt nyugszik a világ legnagyobb "itt a piros, hol a piros" játékosa. Vagy itt, Vagy itt, Vagy itt...

de ha minden romában rejtőzik egy Martin Luther King,
akkor minden "nem-romában" (ahogy mondani szokták), meg settenkedik egy
James Earl Ray..

Fordítva, és csak oda járat? :D

egy kis sokkolás még a legális afrikai kultúráról

http://harcunk.info/index.php/bulvar/216-megeroszakoljak-majd-megkovezik-a-feher-not-a-nyilt-utcan-a-fajgyulolo-negerek

Léptünk? Önként?

1. Tudtommal nem kérdeztek meg bennünket arról, hogy belépjünk-é. Vezető szarkáink eldöntötték, és kész.

2. Anno pár ember azt hitte, hogy én okos vagyok. Megkérdezték a véleményemet, ami azóta sem változott: két rossz közül választhattunk, belépünk, vagy kinn maradunk.

3. Nem barátom, tévedsz. Annak idején a "zöldek" tényleg a zöld arcukat mutatták, nem pedig a wildliberálisat.
(Ugyanaz a történet pár éve lejátszódott nálunk is, úgy hívták őket, hogy LMP.)

Lényeg: átvertek bennünket. Úgy az EU, mint saját politikusaink!

"Legjobb tudásom szerint az eu csak iránymutató törvényeket hoz. minden tagállam maga dönti el, hogy hogyan alkalmazza/nem alkamazza/adoptálja őket. Tévedek?"

Pl. GMO-kérdésben vannak irányadó javaslatok, de vannak a közös piac védelmét szolgáló, mindenkire nézve kötelező megállapodások is. Az engedélyeztetés folyamata nyilván az adott ország jogrendjébe illeszkedik, de ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelni.

Massachusetts, Amherst ?