Izé

(Érdekes, azaz a nőt nem ártana ha megvizsgálná valaki.)

"Az egész magyarországi törvényhozást lekorrumpálták a zolvaj csaló rablógyilkos talmudistanáci disznó országhódítók" akik "a különféle kormányprogramok keretében tudatosan mérgeztetik az ivartalanító, életrövidítő hatású kálium vegyületekkel a magyar népet."

"A műtrágya-kálisó is ivartalanít, s az is bejut az ivóvízbe, ezenkívül erősen ivartalanít a nagy mértékben konyhasó-hiányos, de a konyhasó "sós ízét" a kálisóval utánzó, vagyis erősen "antifiziológiás"-számos étel és ital is"

Tejfalussy András szerint műtrágyázással, a konyhasó kálisóval való helyettesítésével lassan kiirtják a magyarságot. Tanulmányában még a Biblia-fodítást is hamisították ennek érdekében. Ebben az összeesküvésben pedig benne van gyakorlatilag mindenki, aki az ellenkezőjét állítja :D

(apróbetűs rész: a honlapjának olvasása előtt kérje ki pszichiátere és agysebésze véleményét az esetleges mellékhatások végett. Paranoiásoknak belépni TILOS!)

Két apától származó egerek születtek. Olyan egerek létrehozásáról számolt be egy kutatócsoport, amelyeknek genetikai értelemben két apjuk van, anyjuk viszont nincsen.

Mai ismeretterjesztő rovatunkban: a Guinea- v. medinaféreg (Dracunculus medinensis), mely egy Afrikában honos parazita fonálféregfaj. A féreg lárvái a fertőzött víz fogyasztásával kerülnek be a szervezetbe, majd az emésztőrendszerben válnak ivaréretté. A megtermékenyített nőstények (melyek akár egy méteresre is megnőhetnek) a bőr alatti kötőszövetben húzzák meg magukat, majd a fertőzéstől számított egy év múlva megindulnak, és igen fájdalmas keléseket hoznak létre a bőr felszínén a lábszár vagy a lábfej tájékán. Amikor a delikvens a fájdalmat enyhítendő vízbe mártja a lábait, a nőstény féreg a kifakadt kelésen keresztül kidugja hátsó testvégét, hogy a szabadba engedje több ezer utódját. A kezelés egyetlen módja, ha ilyenkor az állat végét megcsípik, felszúrják egy hegyes pálcikára, majd csavarnak rajta egy egészen kicsit, óvatosan, nehogy a kötőszöveti rostokra felcsavarodott féreg nagyobbik része bennszakadjon. Majd a következő napon tovább tekernek rajta, és így tovább heteken át. Ez a procedúra rendkívül fájdalmas (a féreg latin neve, a Dracunculus is arra utal, hogy ez olyan érzés, mintha egy sárkány tüze égetné az embert vagy egy tüzes kígyó tekeregne a bőre alatt), és akár egy hónapig is eltarthat, mire teljesen sikerül megszabadulni az állattól. Ezt a fajta kezelésmódot egyébként már az ókortól kezdve alkalmazzák, és egyes elképzelések szerint a gyógyszertárakon vagy a WHO logóján látható közismert, a gyógyítást szimbolizáló jelkép sem az Aszklépiosz botjára tekeredő kígyót, hanem sokkal inkább a pálcikára felcsavart medinaférget ábrázolja.

...legalábbis az állatvilágban, ahol nem ritka hogy az élősködők teljesen átveszik gazdájuk fölött az irányítást, a szó szoros értelmében élőhalottakká változtatva azokat. És hogy miért jó ez nekik? A parazita célja ezzel legtöbbször vagy az, hogy a kiszolgáltatott gazdát felhasználja utódai túlélésének maximalizálásában (pl. azok zombi-testőreként vagy dajkájaként), vagy hogy a gazda viselkedését olyan irányban befolyásolja, hogy azt könnyebben találhassa meg és fogyaszthassa el a soron következő, ún. végleges gazda, amiben aztán a parazita kifejlődhet és ivaréretté válhat. Az alábbiakban erről láthattok egy remek kis összeállítást (bungle ajánlásával ;) ), kezdve a hangya-agyevő púposlegyektől, a csótányok menekülési reflexét kikapcsoló Ampulex-darazsakon és a hím tarisznyarákokból „transzvesztitát” csináló kacslábú rákokon át a személyes kedvencemig, a Leucochloridium paradoxum nevű laposféregig, amelynek lárvái csigák tapogatójában telepszenek meg, és színes, húsos, pulzáló kis „szarvacskákká” változtatják azokat, így tévén kívánatossá a csigákat a madarak számára, amelyek beleiben aztán a lárvák felcseperedhetnek.

Mai ismeretterjesztő rovatunkban bemutatjuk a kabócák rovarcsaládját. "A kabócák az egész Földön elterjedtek, becslések szerint eddig közel 30000 leírt fajt tartanak számon. A déli napfénynél igen élénken ciripelnek. Hangadó-készüléke mindkét ivar egyedeinek van ugyan, de a nőstényeké csak csenevész."