A legtöbb amerikai – és talán európai – számára is a korai nyugdíjba vonulás csak puszta ábránd, sok felmérés azt mutatja, hogy sokan nem is számítanak arra, valaha nyugdíjba tudnak vonulni. De mi van akkor, ha a nyugdíjcélú takarékoskodás korántsem olyan leküzdhetetlen akadály, mint hisszük?
Kesztölc leghíresebb polgárával tele volt a média az ünnepekben: H. Tamás, aki a buliból hazafelé inkább ellopott egy buszt, hogy ne kelljen gyalogolnia Esztergomtól Kesztölcig. Balesetet nem okozott, és ha ő nem meséli el a sztorit és nem tesz a rendőrségen beismerő vallomást, valószínűleg soha nem derül ki, hogy került a helyközi Ikarus a kesztölci lovardához.
Videóriport a
2 hete bemutatott Jen Selterrel (lassan eléri a 2 millió instagram követőt, bár valamiért az itt kommentelő hölgyeknek nem igazán tetszett ;)).
Már egy éve bottal ütheti (és üti is) a német rendőrség a berlini alagutas rablók nyomát, annak ellenére, hogy a kirámolt Volksbank 25.000 eurónyi nyomravezetői díjat dobott fel, és a rablók DNS-nyomokat és ujjlenyomatokat is hagytak maguk után. Meg egy gyakorlatilag üres trezort.
A robbanásszerűen bővülő turizmus nemcsak hasznot hoz, de egyre nagyobb környezetszennyezést is. A kedvelt magyar helyeken is sok a szemét, és az is nagy hiba, hogy ugyanazon az útvonalon száguldanak le a hegyibringások és gyalogolnak a túrázók. Mindeközben Robin Hood egykori erdejében okosan kialakították, hogyan férjen meg mindenki egymás mellett úgy, hogy a környezet se menjen tönkre. Megnéztük, hogyan lehet fenntartható a turizmus...
Az amerikai vadász arra nem számított, hogy ezért valakik meg akarják majd ölni.
Az is igaz, amit többen mondanak, és ebből kerekedett ki a vita is, hogy ez mennyire megvalósítható... szerintem nem ez itt a fő kérdés, hanem az, hogy nekünk, egyénenként, a lehetőségeinkhez mérten milyen megoldás a legjobb arra, hogy a pihenő (mert nyugdíj nélkül nem nevezném nyugdíjas éveknek) időszakunkban miből tartjuk fenn magunkat.
Ahogy szétnéztem, a mai megtakarítások nagyon nagy része (szerencsére nem mind) unit-link típusú, azaz vannak portfóliók, amikből válogathat az ember. Aztán vagy hoz, vagy elviszi a pénzed, de a társaság minden esetben jól jár. Na én ilyenbe még egyszer nem tenném a pénzem. Sokkal ésszerűbbnek és biztonságosabbnak tartom az állampapír alapú befektetéseket. Bár tény, hogy nem ígér akkora hozamot, mint egyes kockázatosnak mondott portfóliók, de a biztos 4-8% még mindig jobb, mint az, ha ígérnek 18%-ot, aztán lelépnek a pénzeddel, mert "Új cég, új lehetőség, ki ne maradj belőle!"
És ami még fontos ezzel kapcsolatban, hogy a pihenő időszakra való takarékoskodásra úgy kell tekinteni, mint hosszú távú megtakarításra. Tehát, nem 5-10 évben érdemes gondolkozni, hanem inkább 20-30-ban és annyi pénzt félretenni, ami kellően sok ahhoz, hogy abból (vagy a kamataiból...) idősebb korunkban megélhessünk, de nem túl megterhelő a mindennapokban félretenni. ha havi 2000 Ft, akkor annyi (a semminél több), ha 20.000, akkor annyi, ha 200.000 Akkor meg annyi.
Összegezve, szerintem aki tud, tegyen félre. Jól nézze meg, hova teszi, minél nagyobb egy társaság múltja, annál inkább mutatja a biztonságot és olyan összeget válasszon, amit ki tud gazdálkodni, és vélhetően elég nagy tőke lesz ahhoz, hogy kitartson a munka utáni években. Szerintem ma Magyarországon ez az a minta, amit érdemes követni.