„Van már legalább 10 éve, hogy a hajnalban Hévízre induló buszon a sofőr röhögve mondta az arcomba: te vagy az egyetlen utas, aki teljes árú jeggyel utazik. Tökig tele volt az Ikarus, szinte kizárólag kemény munkában megőszült idős honfitársainkkal. Rákérdeztem, mennyi a bevétel. Pár ezer forint, a többit az állam fizeti - volt a válasz. A buszon ülő 50 nyugdíjas mind ingyen utazott, többségüket látásból ismerte a sofőr. Hetente többször lementek Hévízre áztatni szottyadt testüket, az adófizetők pénzén. Dekurvajó.”
Minden hetedik magyar fiatal arra készül, hogy elhagyja az országot, London már ma a világ ötödik legnagyobb magyar városa, tavaly csak Németországot hódmezővásárhelynyien választották, az országból regisztráltan elvándorlók aránya néhány év alatt megkétszereződött. Nem ez lesz a történelemben az első magyar exodus: nagyjából száz éve ugyanez volt a helyzet, akkor harminc év alatt a lakosok mintegy tíz százaléka hagyta el az országot. A célországok most mások, de a körülmények és az okok alig változtak.
Idealisztikus zsákutca vagy törvényszerű állomása a XXI. század gazdasági folyamatainak?
A film készítői német gazdasági szakembereket szólaltattak meg a témában. Annyi biztos, hogy mind az akadémiai, mind pedig a köz-, illetve magánszférában dolgozó közgazdászok körében az egyik legvitatotabb kérdéssé vált az utóbbi néhány évben.
Bónusz:
Értékalapú gazdaság, avagy miért ne érvényesülhetnének a belső vállalati menedzsment és marketing több évtizedes paragigmáját jelentő alapelvek a nemzet- és világgazdaságban?
A DigiTV volt olyan kedves, hogy megszabadította előfizetőit az legnépszerűbbek közé tartozó Discovery-s csatornáktól. Helyette saját gyártású adók vannak. A nagy közfelháborodást, mely megy a Facebookon, a Homáron és minden lehetséges helyen... A vicc, hogy ezt az egészet olyan formában kommunikálják, hogy ők tulajdonképpen a mi érdekünkben tették mindezt.
A súlya megegyezik egy hörcsög súlyával. Ő a világ legkisebb kutyája, azonban a hivatalos eredményig várni kell, amíg eléri az egyéves kort, akkor bekerülhet a Guinness Rekordok Könyvébe.
„... a magyarok legendák, a magyarok szuperek, eszméletlenül jó fejek, ők a mieink, hallod!”
A szomszéd fűje mindig zöldebb, legalábbis a Kand¾ija művésznéven rappelő eszéki freestyler szerint nálunk egy tejjel-vízzel folyó fogyasztóvédelmi Kánaán vár a horvát vándorokra, ahol minden nő szép és minden férfi izmos, udvariasak vagyunk és a csődbe jutott gazdaságunk ellenére mi magyarok vagyunk az élet császárai.
A szamarakkal szexelő kolumbiaiakról szóló dokumentumfilm egy ausztrál filmfesztivál legjobb dokumentumfilmnek járó díját már elvitte. Az alkotás bemutatja, milyen élmény találkozni egy olyan kultúrával, ahol nemcsak hogy megdugják a szamarakat, de ez kultúrájuk egyik ünnepelt hagyománya. Az apák fiaikat egy szamár segítségével vezetik be a szexualitás titkaiba, hogy azon gyakoroljanak a nőzéshez, később pedig a fiak önszántukból csalják meg feleségeiket a csacsikkal. Úgy vélik, ettől nagyobb lesz a farkuk, és elkerülhetik, hogy homoszexuálissá váljanak. A dolog tehát annyira elfogadott, hogy dalok születtek róla, sőt, könyv is, és van csacsibaszó fesztivál is.
... egy tévéshowban 8 millió jent (~22M Ft) kap az a versenyző, aki a legtovább bírja a sárban.
Egy román történész a román történelemoktatás hazugságaival szembesít és gyakorlatilag bebizonyítja, hogy a középkori és az újkori román történelmet azért találták ki, hogy legitimálja Erdély elfoglalását.
A román történelemoktatásban olyan hasugságok vannak beleépítve, minthogy Erdély középkori román állam volt román nemesekkel, illetve hogy a törökök ellen egységes román nemzeti front létezett, ami a román történelemoktatást a science-fiction szintjére helyezi.
