Izé

Jose Maria Sanchez Garcia építész köralakú építménye Spanyolországban a Tajo folyó vízgyüjtő területén. Az épület sporttal kapcsolatos kutatási központként üzemel, így az ehhez tartozó infrastruktúrát is kialakították a félszigeten. Az épület méretei: 7 méter széles, 200 méter átmérőjű és kerülete kb. 628 méter.

Benzinkutas labrador szolgál egy üzemanyagtöltő-állomásnál az Egyesült Államokban, de nem őrző-védő szolgálatban, hanem pultosként. Az eb a kúthálózat egyenpólójában feszít és még névkitűzője is van: Cody áll rajta. Codynak nagy sikere van, senkit sem bánt, a gyerekek imádják. Gazdája öt hónapja állította műszakba, és a kutas tapasztalatai alapján a kutya látványa - trikója, kitűzője - még az ideges vevőket is derűsebb kedvre hangolja.

Egy nemzetközi kutatócsoport új fajokat fedezett fel Pápua Új-Guinea egy elszigetelt részén, egy kihunyt vulkán kráterében. A legnagyobb szenzáció egy másfél kilós óriáspatkány.

Magyar cikk.

Limnikus kitörés, avagy a "gyilkos bubis víz". A kameruni Nyos nevű krátertó mélyéről felszabaduló szén-dioxid 1700 (!) ember halálát okozta. Japán és német kutatók pedig pár éve a tengerfenéken, folyékony halmazállapotú szén-dioxidból álló "tóra" bukkantak .

"Az ember az űrben járt, az űrből érkezett a földre és magyarul beszélt.

Az ember UFO-nauta volt. Űrhajói nagy valószínűséggel a
Kheops piramisban vannak.

A MAGYAR (SUMER) nyelv volt az ősnyelv, amely a MU és ATLANTISZ ősi nyelve is volt, mely BABEL-ben összezavarodott és 70 alapnyelv alakult ki."

(Ezt nem inkább a Cikizzé-be akartad küldeni? :) - bungle)

A végzet bolygója? "Az 1983 óta csak a világ legnagyobb távcsöveivel megfigyelhető bolygó ma már kis házi teleszkópokkal is észlelhető. A szakértők szerint néhány hónap múlva pedig már szabad szemmel is látható lesz. A Vörös Bolygó a mérések szerint kb. 23-szorosa a Földnek. Számos kutató szerint a bolygó feltűnése okozta eddig a Földön a rendkívüli időjárási változásokat."

+ pdf: Nibiru, az Apokalipszis bolygója.

Mai ismeretterjesztő rovatunkban a repülő kígyó (Chrysopelea).
A dél-ázsiai esőerdőkben élő kígyók tekergőző mozdulatokkal siklanak az ágak között. Japán kutatók szerint - akik megpróbálták modellezni mozgásukat - a hüllők repülése a lehulló papírszalag aerodinamikáját követi. A kígyók a fáról lógva, függő helyzetből rugaszkodnak el, lenyűgöző fordulatokat hajtva végre a levegőben. A kiválasztott célpontot rendkívüli pontossággal érik el, miközben játszi könnyedséggel kerülik el az útjukba kerülő akadályokat. Röppályájuk felénél a hüllők teste ellaposodik, és siklani kezdenek a levegőben. Míg egyes repülő emlősök (pl. repülő mókus) és más hüllők szárnyszerű hártyáik segítségévek vitorláznak a levegőben, addig a repülő kígyók hullámzó mozgással manővereznek.