Izé

Van nekünk egy nagy űrhajónk. Úgy hívják, hogy Föld.
Nem kell senkinek se elhagynia. Ugyanakkor nincs az a hatalom a gravitációs erőn kívül, mely megtiltaná elhagyását.
Előbb utóbb (inkább utóbb, de nem lehet elég korán kezdeni a zongoratanulást sem), az emberiség egy része el kell hagyja az ANYABOLYGÓT.
Nem kevesen vállalkoztak a küldetésre. Keveseket választanak majd be a marsi útra. Akik elmennek, azok:
HŐSÖK lesznek az én szememben.

Valahol, régen, olvastam: autópálya alatt kellett elvezetni akármilyen csövet.
Japánok két hétig mértek, jegyeztek és számoltak. S lőn, Következő nap:
Ott volt minden. Cső, annyi ember amennyi kell, daru földfúró, mit tudom én mi. És?
2 óra alatt megindúlhatott a forgalom.

Én olvastam a "Híd a Kwai folyón"-t. Hogy mit fejlődtek azóta a mérnökeik?

Jó a jobbik is ellenzék. Na pontosítok, elmenne valamelyik bal oldali, vagy liberális párttól, akik még harcolnak is a melegek jogaiért. Azt, hogy a jobbiknál ez miért ciki, már ha igaz, azt nem magyarázom el.

Amúgy, felőlem simán elférne a jobbos/konzervatív/keresztényizé pártoknál is, csak hát ők erőltetik és hangoztatják ezt a konzervatív értékrendet. Aztán meg ciki van, ha kiderül, hogy valaki drogos, vagy zsidó, vagy meleg, vagy festett szőke.

Ha már sci-fi:
Álmomban - rossz álom volt -, miszerint guantanamói és egyéb helyről összeszedett "önkéntesek" dolgoznak 15 éve a Vénuszon. Speciális ruhákban, extrém körülmények között. Lázadás kizárva, mert az őrök rögtön elzárják az oxigén csapot és olyankor két kézzel verni kell a falakat - ez a megadás jele. A küldetés lényege a titánbányászat. A titán, a galaxisban a 9. leggyakoribb elem, de a Földön szétszórva, csak kis koncentrátumokban lelhető, viszont a Vénuszon egész hegyek vannak ebből a fémből. :)

Véleményem szerint először a terraformálást kellene megvalósítani, csak azután jöhetne a kolonizálás. De nem arra a koncepcióra gondolok, mikor atomot robbantanak a pólusokon, mert attól nem remélhetnénk eredményeket. De van megoldás. A Kuiper-öv kisbolygói közül kell kiválasztani a legnagyobbakat, (tudni kell ezekről, hogy 60-90% a tömegüknek vízjég) majd ütköztetési pályára állítani őket a Marssal. Továbbá, mivelhogy elég sok köztük a 4-500 km átmérőjű, így a teljes vízkészlet amit hordoz, megközelíti a 6.000.000 km3-t. Már egy ilyen ütköztetéssel is jelentősen lakhatóbbá varázsolhatnánk az életteret. De valószínűleg sokkal kényelmesebb, és kivitelezhetőbb a sok kisebb méretű ütköztetés. A becsapódáskor felszabaduló hő megolvasztaná a jeget, vízpárából légkört képezhetne, amit a mars pólusaiban kötött, és a hőemelkedés hatására kiszabaduló co megkötné, és idővel stabil légkört képezhetne. Azon felül a sok kisebb, a naprendszer pereme irányából érkező ütés potenciálisan beljebb mozdítaná el a mars pályáját, a naphoz közelebbi pályaívre. 2. fázisban azután jöhetne a hidegtűrő mikrobák telepítése a friss óceánba (cianobaktériumok amik oxigént termelnek) Szerintem ezen kéne agyalniuk, nem azon, hogy hogyan juttassanak oda néhány halálraítéltet. (bár ki tudja, hiszen Ausztrália is így kezdte :) )

Ezen nem veszünk össze, de valamit félreérthettél tavaly. Akkor is ugyanennyi volt...

Az 50 év meg teljesen légből kapott. Nem véletlenül nyugger személyivel kevered...?

Mindenesetre az nincs rendjén, hogy aki az 50 évvel ezelőtti KRESZ-ből vizsgázott anno, azt semmi sem inspirálja az utánképzésre.
Viszont ez sem szentencia, mert rengeteg 20 év körüli (nő-)nek fogalma sincs arról, hogy most éppen elsőébséget kellene adnia, vagy ez neki jár.

Egy közös: magyarázni, mutogatni, ordibálni azt tudnak.... :)

Jaja túrázok, lemerül a telefon, bebaszom a vízbe majd 5 órát dekkolok a folyó mellett mire feltölti...
Életszerű mint a napelemes éjjelilámpa...

A gumiszőnyeges esetben a rezgések ugyanúgy végigfutnak a köteleken is. Az elmondottak alapján pedig a szoftver ezekből a tesztvideókból származtatott rezgésmintákból alakít ki szimulációkat. Gondolom vannak megfelelő fizikai összefüggések, amik alapján egy algoritmus közelítőleg meg tudja határozni egy test mozgását.

A legjobban egyébként a két bokros videón látszanak a szoftver korlátai. A másodikon pl. az árnyékot nem képes hozzáigazítani a mozgáshoz, az elsőből pedig egyértelműen kiderül, hogy mivel "rezgésekből" dolgozik, minden testet egyfajta rögzített, rugalmas tárgynak kezel. A bokor szélső ágainak végét pl. fixen hagyja, amikor a húzás miatt a valóságban azoknak el kellene mozdulni a helyükről. Szerintem a szoftver jórészt azt csinálja jelenleg, hogy bizonyos algoritmusok szerint egyszerűen felerősíti a tesztvideó rezgéseit, függően attól, hogy milyen erejű, irányú, és mekkora felületre kiterjedő behatást akarunk szimulálni.