Izé

Van nekünk egy nagy űrhajónk. Úgy hívják, hogy Föld.
Nem kell senkinek se elhagynia. Ugyanakkor nincs az a hatalom a gravitációs erőn kívül, mely megtiltaná elhagyását.
Előbb utóbb (inkább utóbb, de nem lehet elég korán kezdeni a zongoratanulást sem), az emberiség egy része el kell hagyja az ANYABOLYGÓT.
Nem kevesen vállalkoztak a küldetésre. Keveseket választanak majd be a marsi útra. Akik elmennek, azok:
HŐSÖK lesznek az én szememben.

Fenéket! A székpárna sokkal kényelmesebb, bújjon a gazdi a szék alá :)

A kerek ajtó az egyetlen hasonlóság... szánalmas...

Laknám :)

Szépen megszervezte az életét. Persze, ő is csak átmenetinek gondolja. Tetszik a poszt; ez is bizonyítja, hogy az ember éljen bár Manhattanben, nem men(t)hetetlen. Segíts magadon!

jóó