Izé

Fotók a flickr-en.

Limnikus kitörés, avagy a "gyilkos bubis víz". A kameruni Nyos nevű krátertó mélyéről felszabaduló szén-dioxid 1700 (!) ember halálát okozta. Japán és német kutatók pedig pár éve a tengerfenéken, folyékony halmazállapotú szén-dioxidból álló "tóra" bukkantak .

"Fred Leuchter szakértője volt a gázkamráknak.. Három gázkamrát tervezett az Egyesült Államok 50 államából háromnak, kivégzések céljából. Tehát tudta, miről van szó, és ő megvizsgálta a feltételezett Birkaneu-Auschwitzi gázkamrák maradványait az 1980-as években. A határozott véleménye az volt, hogy kizárt, hogy ezek az építmények valaha is emberek tömeges elgázosítására szolgáltak volna. Mert tudja a ciángáz nagyon veszélyes. Tegyük föl, hogy háromszáz embert elgázosítunk, akik egy kamrába vannak zsúfolva, s ruhát viselnek, már ha föltesszük, hogy ruhát viselnek; nagyon veszélyes kihúzni a holttesteket; akár egyetlen leheletnyi, mondjuk ruha alatt megrekedt mérges gáz megölheti az illetőt. Ahhoz, hogy be tudjunk jutni a kamrába, el kell távolítani a gázt a kamrából. Ehhez egy magas kéményre van szükség, ugyanis ha a kémény alacsony, a gáz visszaereszkedik az épület körül állókra és megöli őket. Elfelejtettem, milyen magasnak kell lennie, de ha volt ilyen, a kéménynek a nap jelentős részében hosszú árnyékot kellett volna vetnie, ám a szövetséges légi-felvételeken sosem lehetett látni ilyen árnyékot, sem kéményt. Ami Fred Leuchter számára a bizonyosságot adta, az a gázkamrák fölépítése. Megnézte az ajtókat, melyeknek tökéletesen légzáró képességűnek kell lenniük, különben a gáz kiszabadult volna, és megölte volna a kint lévőket. Az ajtók, amiket Auschwitzban mutogatnak a turistáknak, azok a legkisebb mértékben sem légmentesen zárhatóak."

Az Ezüst Nyíl, avagy Kádár János állami különvonata, amit azért kellett megépíteni, mert egyaránt utált buszozni, hajózni, és repülni. A mai vezetőknek bezzeg sima Audi jut csak. Hehe.

Az urók (így hívják a nádi szigetlakókat) az inkák szent tavában álló szigeteket építenek pusztán totoranádból és ott élnek a víz kellős közepén, a nádhalom tetején. Darabokra tépett, kiszáradt nádat szórnak hetente a sziget járószintjére, ugyanis a vízben alul található rész szépen lassan rohad, így fentről kell újra és újra pótolni a "talajszintet", hogy megmaradjon az 50 cm és 1 m közötti magasság. Ezeken a nádszigeteken állnak - szintén nádból - a kunyhócskáik, még mini templomuk is van.

Rotterdamban nyilt meg a világ első környezetbarát diszkója. A tánclépések a padlóba rejtett berendezéseken keresztül áramot termelnek, amelynek hatékonyságát kijelzőn is követni lehet. Az italokat újrahasznosítható poharakban szolgálják fel, a toalettek öblítéséhez pedig összegyűjtött esővizet használnak. A diszkó 30%-kal kevesebb energiát használ, mint más hasonló klubok, ahogyan harmadával kevesebb széndioxidot termel, és a szokásos vízmennyiség mintegy felére van csak szüksége.