Izé

Ridley Scott, aki olyan klasszikus hollywoodi filmeket rendezett, mint "A nyolcadik utas: a Halál", a "Szárnyas fejvadász" és a "Gladiátor", egy vadonatúj nyolcrészes sorozattal jelentkezik, amelynek címe "A science fiction látnokai". Scott maga is sokat dolgozott rendezőként a science fiction területén, és hitelesen mutatja be a műfaj és a folyamatosan fejlődő tudomány és technika közötti kapcsolatot. Jules Vernétől kezdve Isaac Asimovon át George Lucasig és Phillip K. Dickig az egyes szerzők fantáziájának szüleményei sokszor ösztönzően hatottak a kutatókra. Mindegyik epizód egy olyan sci-fi szerzőre összpontosít, aki maradandó nyomot hagyott a minket körülvevő világban.

A sorozat youtube-ra feltöltött részei:
Arthur C. Clarke
George Lucas
Philip K. Dick
Robert Heinlein
H. G. Wells
Jules Verne
Mary Shelley

„Gondolkodj... ” - ezzel a szöveggel engedte útjára a kedves beküldő (esetleg maga Borbély József?) a postot. Ugyan már szerepelt itt újvilági köszöntője, ne hagyjátok ki az Apostoli Magyar Királyság Felhívását se, 17 perc tömény sóderklub.

A buszsofőr életveszélyes sérüléseket szenvedett, mikor egy - vélhetően egy másik arra járó autóból származó - 3,5 kilogrammos fémtörmelék a szélvédőn keresztül berepült. Leállította a buszt, bekapcsolta a vészvillogót, az utasoknak azt javasolta, hagyják becsatolva öveiket, ezután összeesett. 3 nap múlva pedig meghalt...

Kegyetlenség vagy hagyomány? Egy állatvédőkből álló csoport meglátogatott egy kínai húspiacot, ahol megörökítették, mennyire kegyetlen módon bánnak az ebédnek szánt kutyákkal és macskákkal.

Dr. Wallach egy igen népszerű orvos Amerikában, akit 1991-ben Nobel-díjra jelöltek.
"Nagy örömömre szolgál, hogy találkozhattam Önökkel. Én egy farmon nőttem fel, St. Louis nyugati részén. Az 50-es években elkezdtünk marhákat tenyészteni. Ha ismerik a  marhatenyésztést, bizonyára tudják, hogy a profithoz vezető egyetlen út önállóan megtermelni a kukoricát, a szójababot és a szénát. A malomban megőrölték ezeket, és rengeteg vitamint és ásványt adtak hozzájuk, így készült a marhatáp. Hat hónap múlva a marhákat piacra lehetett vinni. Gondosan szelektáltuk őket, a legjobb egyedeket magunknak hagytuk. Az az érdekes, hogy miután ennyire gondosan, saját kezűleg készítettük a marhatápot, képzeljék el, sosem szedtünk semmilyen ásványt és vitamint. Pedig fiatalok voltunk, és legalább 100 évig akartunk élni fájdalom és betegség nélkül."

Svájcban a kenyérgabona 4/5-e Indiából származik, abból az országból, ahol százezrek éheznek; a francia halkereskedők azt mondják, az ipari módszerrel fogott tenger gyümölcse nem evésre való, hanem eladásra; Romániában 50 centes órabérért dolgoznak az asszonyok a hagymaföldeken, amelyet távoli országokba szállítanak tovább; Spanyolország legnagyobb üvegházas agrárvidéke nagyobb mint Luxemburg és Hollandia együtt - a világban mégis 5 percenként hal éhen egy gyermek. A világ élelmiszertermelése és az élelmiszer elosztása katasztrofális szintre jutott. A 3000 kilométerről importált paradicsom olcsóbb mint a hazai; az ásványvíz ugyanolyan kereskedelmi értéket képvisel mint bármely más termék; a legtöbb élelmiszert szójával dúsítják. Hová vezet ez a folyamat? Az emberiség élelmiszerellátása nem több mint néhány tucat multinacionális cég versengésének színtere?

A Bouncing Supercut videóját se hagyjátok ki. ;)