Izé

Tapasztalatból tudom, hogy a végére hagyják a csattanósat. Igen, nekem a Magimix kell!
Szinte már látom magam a TV-reklámokban: "Imádom a fokhagymás-vajas pirítóst. Mióta ezt haználom, nemcsak bő helyet kaptam a BKV járatokon csúcsforgalomban, de a bérlet árát is megspóroltam. Tényleg Medzsik!"

Ezt nem értem, /a kézről ítélve/ egy néger kínál a sárgáknak, vagy kistücsköknek óvszert?

Granny DJ Plays First US Gig
http://www.youtube.com/watch?v=rqLsrT255sg

A válasz egyszerű: nincs lakosság ergo nincsenek apacsok sem.

Összefüggés lehet a semmibe eltűnő fél pár zoknik, az alsóneműk és a netre felkerülő videók közt...

reméltem hogy a csomagtartóból mászik elő vagy a tetőablakon :D

Most már nem nagyon merem használni se a Pistit se a kefét.:DXD

Valami hasonló: http://www.webofentertainment.com/2010/08/so-tiny-and-so-amazing-is-earth-40-pics.html

Egyértelmű. ;)

Csöppet szétfeszengi a kiállást.

Vagy pl. Apocalyptica...ők komoly zenei (komolyzenei...:)) tudással is rendelkeznek egyébként. Persze kell, hogy az ember mindkét stílust kedvelje, amit vegyítenek...Én amúgy kifejezetten szeretem az ilyen kevert, egyéni stílusokat, mert ehhez az kell, hogy a művész mindkettőhöz jól értsen. Annak sincs értelme szerintem, hogy az ember leragadjon egy irányzatnál, mert így elzárja magát más, de esetleg ugyanolyan jó dolgoktól...(ez ugyanúgy igaz a képzőművészetre, táncra, filmre, stb.). Meg kell nézni, hallgatni mindent, aztán eldönteni, hogy tetszik -e. Nálam mondjuk erősen hangulatfüggő is, hogy épp milyen zenét hallgatok.

Bár én is szeretem a komolyzenét, de attól, mert valami komolyzene, még nem biztos, hogy jó. Ez csak egy zenetörténeti besorolás. Nekem például Bartók zenéjében, bár tudom, hogy nehéz megkomponálni, és zseniális, ahogy csinálja, de egyszerűen hasogatja a fülem az ideges, disszonáns dodekafónia. Azt pl. nem szeretem hallgatni.

A klasszikus zene azért jobb, minőségibb, mint a modern, mert egyrészt bonyolultabb szabályrendszere van, nagyobb hozzáértést igényel a megírása és előadása, másrészt meg már volt ideje kiszelektálódni, és csak az igazán jó művek maradtak fenn, a sok gyengébb nem (mert régebben is írtak azért felejthető darabokat is...). Pár száz év múlva a mostani zeneszámok közül is csak a jókat fogják majd hallgatni (mert azért most is vannak ilyenek...), a selejt úgyis eltűnik a süllyesztőben. Addig meg válogatni kell. :)