Izé

Magyar cikk.

A Facebook eltávolította a fenti fotót - úgy látszik a moderátoraik nem tudnak megkülönböztetni egy könyököt egy a társadalomra veszélyes, hátborzongatóan erkölcstelen női emlőtől.

„Van már legalább 10 éve, hogy a hajnalban Hévízre induló buszon a sofőr röhögve mondta az arcomba: te vagy az egyetlen utas, aki teljes árú jeggyel utazik. Tökig tele volt az Ikarus, szinte kizárólag kemény munkában megőszült idős honfitársainkkal. Rákérdeztem, mennyi a bevétel. Pár ezer forint, a többit az állam fizeti - volt a válasz. A buszon ülő 50 nyugdíjas mind ingyen utazott, többségüket látásból ismerte a sofőr. Hetente többször lementek Hévízre áztatni szottyadt testüket, az adófizetők pénzén. Dekurvajó.”

Idealisztikus zsákutca vagy törvényszerű állomása a XXI. század gazdasági folyamatainak? 

A film készítői német gazdasági szakembereket szólaltattak meg a témában. Annyi biztos, hogy mind az akadémiai, mind pedig a köz-, illetve magánszférában dolgozó közgazdászok körében az egyik legvitatotabb kérdéssé vált az utóbbi néhány évben.

Bónusz: Értékalapú gazdaság, avagy miért ne érvényesülhetnének a belső vállalati menedzsment és marketing több évtizedes paragigmáját jelentő alapelvek a nemzet- és világgazdaságban?

(Csak nem innen lopták az ötletet? ;) )

A kínai Zhejiang tartomány Wenling nevű városában új autópálya épült, ezért minden útjába eső házat lebontottak. Nem lett volna ez másként azzal az épülettel sem, amiben az idős Luo Baogen élt feleségével. Csakhogy amíg a többi lakó aláírta a papírokat és elfogadta a kormány által kínált pénzt, a házaspár kevésnek ítélte meg az összeget és nem voltak hajlandóak elköltözni a lakásukból. Az ötemeletes ház egy részét végül lebontották, az utat pedig az eredeti tervek szerint megépítették.