Izé

De nekem van pofám, méghozzá nem is kicsi, úgyhogy most végre megtudhatod. Rám akarod majd borítani az asztalt miatta, előre szólok.

Hogyan látod magad öt év múlva?” – kérdezték tőlem. „Boldognak. Úgy, hogy azt csinálom, amit szeretek” – vágtam rá teljes természetességgel. Szerintem nyilvánvaló volt a válasz, az asztal másik végéről viszont úgy néztek rám, mint valami eltévedt E. T.-re.

Szepesi Nikolett könyvében hetvenszer fordul elő a „baszás” szó valamilyen formája. Semmi álszenteskedés, semmi sallang. Csak a lényeg – tetszetős narratívával, kiforrott stílusban. A szétfikázott szennykötet meglepett, lenyűgözött és elgondolkodtatott. Ha mindenki, aki ma írónak tartja magát, legalább ilyet tudna letenni az asztalra, az emberek még lopott ötperceikben is olvasnának. Vagy éppen basznának.

Vannak témák, amiktől az asztaltársaság férfi tagjainak üvegessé válik a tekintete és elkalandozik a figyelme. Hölgyeim, ha rákezdünk a következő 10 témára, akkor a legtöbb esetben ne lepődjünk meg, ha elmennek venni még egy sört. Vagy messzebb.

„Voltam ám tüntetni a tandíj ellen! Szégyellheti magát, aki nem…” – nézett végig a romkocsma asztaltársaságán Klotild. Csak azért hozta fel a témát, mert epedve várta, hogy megveregessék a vállát, amiért már húszévesen ilyen jó kis érdekérvényesítő állampolgár.

Nicole Westbrook ünnepi száma és klipje esztétikai merénylet. Az „It’s Thanksgiving” című muzsikában szó esik a karácsonyról, a szilveszterről, a húsvétról és a függetlenség napjáról, de mégiscsak a hálaadás viszi a pálmát, amikor asztali ima helyett rappelni lehet.