Izé

Ha lemaradtál volna az első részről ITT olvashatsz róla és meg is nézheted.

Alex Cornell fotói 

Korábban: Cuki jéghegyek ;)

Mindössze néhány generáció alatt, mindig csak a legszelídebb rókaegyedeket kiválasztva és azokat egymás közt pároztatva a szelídséggel párhuzamosan, mintegy annak melléktermékeként érdekes változások figyelhetők meg mind az állatok küllemét, mind a viselkedésüket illetően: a fülek lekonyultabbakká, a farok kunkoribbá, a pofa rövidebbé és kerekebbé, a bunda színezetében pedig egyre inkább tarkává válik, ezzel együtt az állatok egyre barátságosabbak és játékosabbak lesznek, a kutyákhoz hasonlóan kezdik csóválni a farkukat és hátrahúzni fülüket örömükben, miközben a hangjuk is mindinkább kutyaszerűvé válik.

Mai ismeretterjesztő rovatunkban az Egyesült Államok és Mexikó sivatagos terültein élő tüskés békagyík (Phrynosoma cornutum), mely egy igen sajátos védekezési módot fejlesztett ki az evolúció során. Ha zaklatják, az állat képes a támadójára vért spriccelni a belső szemzugából, addig növelvén a nyomást a szemhéjának hajszálereiben, míg azoknak a fala át nem szakad. A vérsugarat így akár 1-1,5 méterre is ki tudja lövellni, egyenesen a támadója arcába, melynek pillanatnyi megzavarodottságát (és undorát, a gyík vére ugyanis teli van kellemetlen ízű vegyületekkel) kihasználva aztán a békagyík gyorsan eliszkolhat.