Izé

www.funpic.hu/hu/kategoriak/fura-emberek/43128_kep?categoryId=13&position=&large=1

Azt hittem, hogy a kakikönyv után már semmi nem lep meg...O.o

Zámbó jet.A Krisztián gyerek most tanult meg repülni. ;)

Amelyik férfi ilyet csinál, az nem érdemli meg az ember nevet:(

Jó volt, végig pörgős, semmi üresjárat, a történet is egész kellemes, kis csavar a végén, ahogy kell, nézhető, na. :)

Abban reménykedtem, hogy egyikük kidobja a taccsot:D

A végén 1 kicsit megijedtem:)

És az hogy van, hogy a homárt beteszik a hűtőbe, ami szintén nem lehet kellemes, próbáld csak ki fél óráig a hűtőben ücsörögni, szóval beteszik, aztán megfőzik, úgyse érzi. De honnan tudjuk, hogy a skorpió mennyire érzi azt, hogy felszúrják. És hogy van az, hogy a szép Gandhi-s idézet után, hogy hogy bánunk az állatokkal..... a halott állat nem számít? Én úgy vagyok vele, hogy feleslegesen ne gyalázzuk már meg azt az állatot a halála után se, hiába nem érzi, mert az öreganyám fejével sem focizok a halála után, pedig ő sem érzi. Ja, hogy különbség, hogy ember és állat? Az egyiknek jár a tisztelet holtában, a másiknak nem? Akkor meg Gandhi ne dumáljon nekem, arról hogy egy nemzetet miről és hogyan ítéljünk meg, főleg egy olyan országban, ahol a szent folyón úszkáló halottak teteméből a keselyűk lakmároznak, miközben gyerekek fürdenek a vízben nagy vígan.

Rendben tiltsák be az élő skorpió fogyasztását, vagy a békaturmixot, tiltsák be a férges sajtot, tiltsák be a madárpók megevését a dzsungelekben, vagy a polipevést koreában, a lángoló bikaviadalokat. Attól még mi fejlett nyugati emberek nem fogunk sokkal humánusabban bánni az állatainkkal. Igen a nagyvárosi emberek talán figyelnek a kutyára cicára, de a nagy átlag akkor is rosszul bánik az állatokkal.

Ja és csak egy analógia Gandhi mentén. Ha az mér le minket, hogy hogy bánunk az állatokkal (most nem tudom, hogy a sajáttal csak, vagy minden állattal-e), akkor ugye ne csapkodjuk már le a szúnyogokat, ne fingassuk ki az egereket, a hangyákat még véletlenül se kergessük el morteinnel, mert isten kis érző teremtményei azok is, és hogy jövünk mi ahhoz, hogy rosszul bánjunk azokkal. Mert ugye mekkora öröm a sok embernek, amikor egy csúnya bogarat jó ropogósan szét tud taposni. Ha nem akarunk álszentek lenni, akkor terjesszük ki szeretetünket minden kis gusztustalan jószágra is, ne csak a cukikra, akkor is, ha nekünk az éppen zavaró, ne csak akkor, amikor nincsen tétje, nem zavarják köreinket.