
Mit tanácsolnátok valakinek, aki már beletörődött, hogy a szerelme nem tudja és soha nem is fogja szeretni, napról napra zombiként tengődik, napi 3-4 órát alszik, 1 hét alatt fogyott 4 kilót, a gyomra kikészült, se étvágya, se kedve semmihez és az idegösszeomlás szélén áll? Ha van ilyennel kapcsolatos tapasztalatok, meg egy kis empátia bennetek, legyetek olyan kedvesek és írjatok valami hasznosat, mert egy jó barátomról van szó (nem a post linkben lévő írás) és a cinikus, kioktató kommenteknek, a földön fekvő rugdosásának nem sok értelme lenne. Köszi előre is.


Két holland műsorvezető, Dennis Storm és Valerio Zena úgy döntöttek, hogy alávetik magukat egy kísérletnek: elektródák segítségével szimulálták rajtuk a szülési fájdalmat, hogy megtapasztalhassák, mit is kell egy nőnek átélnie, amikor életet ad egy babának. Noha a sztereotípia szerint a férfiaknak sokkal magasabb a fájdalomküszöbük, mint a nőknek, ez a videó is bizonyítja, hogy ez egyáltalán nincs így.



Budapest: A rendelettervezet szerint jogellenes lenne az életvitelszerű tartózkodás a fővárosi tulajdonú közterületeken

„Minden ember élni akar. Auschwitzban, a Gulagon, Recsken sem lettek öngyilkosok az emberek. Ez a normális reakció, amíg van remény. Amikor viszont végleg elveszett, és valaki azt mondja, hogy meg akarok halni, az egy olyan súlyos állapot, amit tisztelni kell. Fontos, hogy legyen választójogom, akkor is, ha nem megyek el szavazni.”
„...olyan napokat kaphat a beteg a halála előtt, amelyekre azt mondja, ez volt életem legszebb időszaka. Ilyenkor már nincs vesztenivaló, az ember olyan gesztusokat is meg tud tenni, amit előtte nem. Helyrehozza a kapcsolatot a családjával, számot vet az életével, egészen máshogy tekint vissza a múltjára, és kivétel nélkül mindenki azt mondja, kevesebb lett volna, ha ezt nem éli át.”

A 269 Life nemzetközi radikális állatvédő csoport tagjai úgy próbálják a vegán életmód felé terelni az embereket, hogy egy izraeli marha billogszámát égetik egymásba. Ma a magyar vegán közösség is megpróbálkozott a nyilvános billogozással, de a rendőrség nagy erőkkel megakadályozta az akciót.


Egy interjú Edward Snowden-nel, aki volt alkalmazottként napvilágra hozta a nemzetbiztonság piszkos ügyeinek egy részét, amiben felfedte, hogy emberek milliói állandó megfigyelés alatt állnak a nemzetbiztonság, a CIA, és más szervezetek által.
Az interjúban elmondja, miért döntött úgy, hogy feladja kényelmes életét. Beszél az emberek folyamatos megfigyeléséről és arról, hogy a végcél egy kulcsrakész önkényuralom elérése.
Amit a többiek írtak, az is nagyon igaz, hogy pl. nem szabad a dühöt, sértődöttséget, bosszút táplálni, mert az amellett, hogy stresszt okoz, csak azt eredményezi, hogy még tovább fogja foglalkoztatni a dolog. Nem szabad mazochista módjára sem mindig a közös emlékeken merengeni, a kezdeti időszakban egyszerűen kerülni kell minden olyan helyet, tárgyat, élményt, ami az elvesztett személyre emlékezteti. Ezért is jó, ha teljesen új dologba kezd (hobbi, munka), talál magának valami komolyabb célt, aminek az elérése leköti, és új perspektívát kínál neki, esetleg elköltözik a közös lakásból, stb. Az új kapcsolatot szerintem addig nem szabad erőltetni, amíg a régit nem zárta le, mert abból csak az lesz, hogy az új partnerben is a régit fogja keresi, és így nem fog tudni elszakadni a "szellemétől".