Izé

A technika a következő: a szemetekkel a kép mögé kell fókuszálni, szóval egy ilyen bambulás szerűséget kell produkálni, és akkor a kép egy idő után össze fog állni.
Aki jobb technikát tud, az írta be a kommentekbe :D

Jah, és ha valaki tud még ilyen képeket, az linkeljen. :D

(BlueD: sztereogramnak hívják ezeket, és ha gugliba beírod, találsz pár milliót... bungle)

(Csak hogy ne mindig hétfőn kapjátok ezeket. ;D)

David Copperfield, Criss Angel, David Blaine elbújhatnak ezek után. :)

"Fred Leuchter szakértője volt a gázkamráknak.. Három gázkamrát tervezett az Egyesült Államok 50 államából háromnak, kivégzések céljából. Tehát tudta, miről van szó, és ő megvizsgálta a feltételezett Birkaneu-Auschwitzi gázkamrák maradványait az 1980-as években. A határozott véleménye az volt, hogy kizárt, hogy ezek az építmények valaha is emberek tömeges elgázosítására szolgáltak volna. Mert tudja a ciángáz nagyon veszélyes. Tegyük föl, hogy háromszáz embert elgázosítunk, akik egy kamrába vannak zsúfolva, s ruhát viselnek, már ha föltesszük, hogy ruhát viselnek; nagyon veszélyes kihúzni a holttesteket; akár egyetlen leheletnyi, mondjuk ruha alatt megrekedt mérges gáz megölheti az illetőt. Ahhoz, hogy be tudjunk jutni a kamrába, el kell távolítani a gázt a kamrából. Ehhez egy magas kéményre van szükség, ugyanis ha a kémény alacsony, a gáz visszaereszkedik az épület körül állókra és megöli őket. Elfelejtettem, milyen magasnak kell lennie, de ha volt ilyen, a kéménynek a nap jelentős részében hosszú árnyékot kellett volna vetnie, ám a szövetséges légi-felvételeken sosem lehetett látni ilyen árnyékot, sem kéményt. Ami Fred Leuchter számára a bizonyosságot adta, az a gázkamrák fölépítése. Megnézte az ajtókat, melyeknek tökéletesen légzáró képességűnek kell lenniük, különben a gáz kiszabadult volna, és megölte volna a kint lévőket. Az ajtók, amiket Auschwitzban mutogatnak a turistáknak, azok a legkisebb mértékben sem légmentesen zárhatóak."

Az urók (így hívják a nádi szigetlakókat) az inkák szent tavában álló szigeteket építenek pusztán totoranádból és ott élnek a víz kellős közepén, a nádhalom tetején. Darabokra tépett, kiszáradt nádat szórnak hetente a sziget járószintjére, ugyanis a vízben alul található rész szépen lassan rohad, így fentről kell újra és újra pótolni a "talajszintet", hogy megmaradjon az 50 cm és 1 m közötti magasság. Ezeken a nádszigeteken állnak - szintén nádból - a kunyhócskáik, még mini templomuk is van.