Izé

Ebben a filmben Asch eredeti kutatásainak egyikét mutatjuk be, eredeti felvételről.

A kutatásban több résztvevőnek meg kell mondania, hogy a kép jobb oldalon elhelyezett három különböző méretű vonal közül melyik azonos a bal oldalon lévő vonal hoszával. Ezt első ránézésre mindenki helyesen meg tudná közülünk mondani. Ám mi van akkor, ha a csoportban mi vagyunk az egyetlen, nem beavatott emberek? Akkor is rá fogjuk vágni a tökéletes megoldást minden alkalommal? Vagy talán engedünk a csoport nyomásának, és mi is hibás választ adunk a kísérletvezető kérdésére csakúgy, mint az előttünk ülő beépített emberek?

Ebben a vele készített interjúban sok érdekes jelenség felvételét is megosztja - semmiből előtűnő fénygömbök, szemvillanásnyi idő alatt a képen áthúzó fényjelenség, és haladás közben irányt változtató dolgok - amik nem mindegyikére húzható rá az űrszemét, jégkristály vagy másik műhod című hivatalos magyarázat. További videókat a TeCsőn STS-re rákeresve láthattok - kiemelkedik ezek közül is a "Vontatókábel"-incidens.

A metán-hidrát víz és metán keverékéből képződő jéghez hasonló anyag, ami megfelelő nyomás és hőmérsékletviszonyok mellett stabil marad, így az évmilliók folyamán a tenger alján bomló élőlényekből egy magas koncentrációjú és óriási mennyiségű energiaforrássá vált.

Mivel a belőle kinyerhető metánt gyakorlatilag mindenre (autómeghajtás, fűtés, áramtermelés) lehet használni, ezért több országban is intenzív fejlesztési projektek folynak a kitermelési technológiák fejlesztésére. Japán már az évtzed végén megkezdi termelését és gyorsan energiafüggetlenné válhat segítségével, amit több másik ország is követni fog.

Jobb ha tudjátok, hogy a Föld egy 1300 km vastag földkéregből áll, aminek a BELSŐ OLDALÁN már évmilliók óta van egy 4. valamint 5. dimenziós, a mi fogalmaink szerint halhatatlan, paradicsomi létállapotban élő birodalom, melyet a régi misztériumok Aghartának neveztek, a Siddhák lakóhelyének, az angyalok birodalmának. Agharta fővárosa a leírások szerint Shamballa, melyről sok szentírásban olvashatunk.

Na. Már nem haltok meg hülyén.

Svájcban a kenyérgabona 4/5-e Indiából származik, abból az országból, ahol százezrek éheznek; a francia halkereskedők azt mondják, az ipari módszerrel fogott tenger gyümölcse nem evésre való, hanem eladásra; Romániában 50 centes órabérért dolgoznak az asszonyok a hagymaföldeken, amelyet távoli országokba szállítanak tovább; Spanyolország legnagyobb üvegházas agrárvidéke nagyobb mint Luxemburg és Hollandia együtt - a világban mégis 5 percenként hal éhen egy gyermek. A világ élelmiszertermelése és az élelmiszer elosztása katasztrofális szintre jutott. A 3000 kilométerről importált paradicsom olcsóbb mint a hazai; az ásványvíz ugyanolyan kereskedelmi értéket képvisel mint bármely más termék; a legtöbb élelmiszert szójával dúsítják. Hová vezet ez a folyamat? Az emberiség élelmiszerellátása nem több mint néhány tucat multinacionális cég versengésének színtere?