Izé

A szüleik nem érte rá, s így nyilván a ratyitévék nevelték őket ilyen intelligensre....

Nagyon vékony az a kultúrmáz....

http://shop.plastimake.com/

Szerencse, hogy nem biciklitároló... Hülyén nézne ki vele a fején.

Kb 1500 forintból csináltam a telekre ilyet a fiamnak nyárra.
Ha igényes akarsz lenni, keresel egy vizest, meghajlít neked kör alakban egy rézcsövet, belefúr 4 porlasztófejet, lekrómozza, és kész is van.
Egy 10-esből megvan, és egyedi...

Vagy légáteresztőben, hogy ne fülledjen be.

Bár egyetértek, de azért van olyan, hogy elborul valaki agya, és ha már többen vannak, akkor beindul a csordaszellem, és viszi a sodor az embert. Jó pár példa volt már ilyenre, hogy jópofa kötekedésből aztán tömegben elkövetett agyonverés lett. Mármint azért alapállapotban normális embert nem kap el a hév. És nem mentség, hogy ittam, drogoztam, mert ugye ő hozta magát hülye állapotba. Itt eleve kötekedni nem kellett volna, és nem történt volna ez meg.

ízi 'kaméleon' rájder öcsém :)

Nem csak az a megoldás létezik, hogy ha a másik szarik bele valamibe, akkor én megcsinálom helyette. Seggbe is rúghatom, hogy észhez térjen, és akkor talán elgondolkozik rajta, hogy kezdjen valamit a renitens viselkedésével. Egyáltalán nem gondolom, hogy jó az a nevelési elv, hogy mindent csináljunk meg a másik helyett, amihez neki nem fűlik a foga, hogy megszűnjön a probléma. Szerintem inkább rá kell vezetni (rábeszéléssel, motiválással, kényszerítéssel, kinél mi válik be), hogy igenis ő maga csinálja meg azt, amit neki kéne, hosszú távon ez a működő megoldás.

Egyébként nekem azzal volt problémám, hogy te ezt az egészet (hogy a gazda intézze el a földjén motorozóknak a pályát) a normális, kölcsönös odafigyelés kategóriájába soroltad. Ez viszont marhára nem az, hanem az oltári nagy, egyáltalán nem automatikusan elvárható szívesség kategória - pláne úgy, hogy olyanoknak kedvezzen, akik előtte ők háborgatták. Kicsit analóg esetnek érzem a segély kérdéskörét. Egyesek ezt úgy veszik, hogy nekik alanyi jogon jár, hogy mások segítsék őket, és nekik nem kell semmit tenniük azért, hogy erre ne legyen szükség. Hát, ez kurvára nem így van. Az egymásért érzett felelősségnek KÖLCSÖNÖSNEK kell lennie. Segítek a másikon, ha bajban van, ő viszont nem arra apellál, hogy majd én kihúzom a szarból, hanem tesz érte, hogy lehetőleg erre ne legyen szükség. EZ lenne a normális, kölcsönös odafigyelés.

A Patakynak bezzeg sose volt baja, hogy plébekeljen.