Izé

„Amíg tudunk azzal érvelni, hogy a technológia az egyetlen igazán befolyásos döntéshozó az emberi fejlődésben, a technológia valójában addig nem határozza meg magát az emberi fejlődést. Az internet például, amíg a legfejlettebb elmék örökségének tűnik, akiket valaha is látott a világ, lehetővé teszi, hogy bárki használja – valójában egy megafon lett mindenki számára, beleértve a nácikat, a vallási fundamentalistákat, a baloldaliakat és a Ron Paul támogatókat is. Ugyanez mondható el az atomhasításról is: bárki, aki eléggé okos ahhoz, hogy atombombát építsen, az utolsók között lenne, aki fel akarná robbantani azt, feltételezve, hogy valaminek az értéke, megegyezik a saját kognitív intelligenciájukkal. A világunk minden pillanatban tanúja azoknak a  kegyetlenkedéseknek, amelyek során a magasabban képzett emberek találmányait felhasználják az alacsonyabb képességűek, legyen az a találmány a számítógép, egy AK-47 vagy egy demokrácia.”

Már a rádióról is azt gondolták, forradalmat hoz az oktatásban, nemhogy napjaink fejlett elektronikai eszközei. De vajon elértünk, elérhetünk-e odáig, hogy a tanár fölöslegessé válik? És vajon tényleg forradalom-e az oktatásban a technológia? És vajon tényleg forradalom-e az oktatásban a technológia? (magyar felirat kapcsolható)

Korábbi poszt: A jó pap tényleg holtig tud tanulni?

Szerintetek ez jó ötlet?

„A középkorban élő koponyalékelő, érvágó vagy a pácienst fejjel lefelé napokig lógató hivatásos orvosok és az itt olvasható sarlatánok között van valamilyen különbség? Az ember olvassa a sarlatánokról szóló történeteket, és azon veszi észre magát, hogy szórakozik rajtuk, mi több, kezd együtt érezni velük. Így vagyunk az ügyes képhamisítókkal és más szélhámosokkal. Amíg nem kerülünk a kezeik közé…”

Szendi Gábor: A koleszterin mítosz I. - Hogyan vezeti a koleszterin-biznisz az orránál fogva a világot? 
A koleszterinmítosz fejre áll? 
A koleszterincsökkentők ártalmairól 

Most akkor kinek higgyünk, Dr. Tóthnak vagy Szendinek?

Az előzetes tervek szerint a Rosetta űrszonda magyar idő szerint ma délután 16.34-kor megkísérli a leszállást a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínére. Ez lesz az első alkalom, hogy ember alkotta eszköz landol egy üstökös magján, ráadásul a leszállóegység központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépét a magyar Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. alkalmazottai fejlesztették.

„A kísértésnek rengeteg formája van. Sokszor nagyon erős, nagyon állatias, olyannyira, hogy lehetetlennek tűnik az ellenállás. Sokat enni, sokat inni, sok pénzt költeni, vagy engedni a szívünk, fejünk feletti uralmának. Az emberiség egyik leghasznosabb képessége, hogy képesek vagyunk azonosulni magasabb rendű kognitív funkciókkal, mint például az önuralmunkkal, annak érdekében, hogy ellenálljunk ezeknek a kísértéseknek, amely nélkül a fejlett civilizációk nem is létezhetnének.”