Te megbocsátanál neki? Hogyan reagálnál arra, ha a te családtagod lett volna az egyik áldozat?
Már régóta nem nézek tévét, így titeket kérdezlek. Manapság láthatók ilyen vagy ehhez hasonlóan (szerintem) jól megcsinált reklámok bármelyik csatornán?
Mit gondoltok, az ilyen „hirdetések” mennyiben befolyásolhatják az átlagos tévénéző tájékozottságát illetve (főként) reakcióit abban az esetben, ha azzal találkoznak, amiről pl. e videó is szól? Ti hogyan reagálnátok?
(Minimális angol tudás szükséges, de talán anélkül is érthető.)
A 29 éves Árpádnak nem volt szerencséje az egyik legismertebb társkereső oldalon, pedig állítása szerint jó külső adottságokkal és elvárható intelligenciával, műveltséggel rendelkezik. Minden nőnek egyedi, ízlésesen megfogalmazott levelet írt, reagálva a bemutatkozójukban szerepeltekre, mégse kapott egy félsoros választ sem.
Szerintetek tényleg létezik ilyen? Akinek van online társkeresős tapasztalata, az megírhatná (nekem nincs, de elég kamuszagú írás)...
Videók töménytelen mennyiségben egy téma körül: miként reagálnak az otthon maradottak (feleségek, férjek, gyerekek, anyák, apák, testvérek, sőt kutyák), ha szerettük több hónap után meglepetésszerűen hazatér a háborúból?
Vajon mire reagálhattak így ezek a Chatroulette felhasználók? ;)
(Hangerőt az elején vegyétek nagyon halkra!!!)
Te hogyan reagáltál volna, ha
Babinyecz Tímea jut be? ;)
Kattintás előtt írd a kommentekhez! :)
Parker felesége nagyon könnyen sírva fakad a filmeken, és nem csak a szomorú, hanem a boldog végkifejleteket is végig zokogja. Készített neki egy oldalt a férje, ahová pár videót fel is tett, hogyan reagál az egyes filmekre.
A felesége nem haragszik, hogy ezeket a videókat közzétette férje az interneten, mert Parker állítása szerint feleségének semmi pszichés baja nincs, ellenkezőleg: egy nagyon vidám és társaságkedvelő lány, csak a filmeket éli át annyira, hogy sírhatnékja van a szomorú és a boldog jeleneteken egyaránt.
Amúgy ki írta, h a személyiség fejlődése megáll gyermekkorban? Vagy nem értem a "egyéniség alakulása" alatt te mit értesz. Karaktere mindenkinek csak egy van, a karaktere kvalitása viszont folyamatos változás alatt van. Vannak tartományok amelyek rámutatnak, hogy az egyén milyen fejletségi szinten van. Alsó tartomány, közép tartomány, felső tartomány. Az alapkonfliktus ami miatt a karakter kialakult, az mindig is meglesz, csak a különböző fejletségi szinteken ahhoz való viselkedésekben, világnézetben, gondolkodásban, önkontrollban nyilvánul meg. Példaként most megemlítem Ghandi-t. Ő volt olyan helyzetben, hogy eljutott az egója egészséges felső tartományába, vagy meg is haladta azt. Az ő karaktere sikeresen evolvált, és lett belőle az aki. Ha mondjuk valami másképp történt volna fejlődése közben, lehet elakad egy bizonyos ponton a fejlődése, és ma nem ismernénk őt úgy ahogy ismerjük. Lehet, ha gyerekkorában másképp dolgozza fel az akkori ingereket, és súlyos patológiát szenved el, akkor ma úgy ismernénk, hogy az indiai kis hitler, az-az egy népmészáros elmebeteg.
Ugyan így Gery gyilkos barátunk esetében is. Lehet ha megfelelő szülői héttérrel, és genetikával (sanszos, hogy organikus problémái is vannak, nem csak pszichés elakadásokról van szó az ő patológiájában) nő fel, akkor nem ámokfutó lenne, hanem egy teljes értékű közösségi szervező, vagy bármi más.
kicsit eltértem a tárgytól,
vissztérve a fejlődésre, optimális körülmények között folyamatos fejlődés van. Egyébként egy pszichével foglalkozó terület sem véli úgy, hogy pszichénk determinált fejlődését tekintve (ez a hivatalos, tudományos nézőpont).