
Nem tudtam mi hiányzik az életemből, amíg meg nem láttam ezt a narancshámozót

Imádkoztál -e már ma, Desdemona?
Már az internetezésnek is van védőszentje: Sevillai Szent Izidor, illetve a linken megtalálhatjátok az egyház által ajánlott imát internetezés előtt (nem minden kommentelői tapasztalat nélkül íródott... :D).
Rövid post, de nincs mit hozzátenni. :)
Fagyasztósugár a lángszóró ellen
Mint valami hülye képregényes akciófilm címe.brain | 2016.08.05. 13:25:19Erről ez jutott eszembe (asszem már itt is volt).
https://vimeo.com/13639493

„Tony, a HR osztály ismét szeretne veled beszélni valamiről.”
közlegény | 2016.08.03. 11:52:49(nem) csücsöri kis gádzsi :)

A videó közepén nem a YouTube fog laggolni
Varsóban minden év augusztus elsején egy percre megáll az élet. Így emlékeznek hős katonáikra, akik a '44-es lázadás során az életüket vesztették a nácik elleni harcban.Philo | 2016.08.02. 20:36:51Van azért hangulata.

Oké, épületnek talán picit túlzás ezt nevezni, de pont ezért Izé
Itt egyébként időpontot is foglalhattok ha kedvet kapnátok hozzá, de erre az évre már nincs szabad szobájuk és jövőre is elég hosszú a várólista.stero | 2016.08.02. 08:18:46Eső? Vihar? Vagy erre senki nem gondolt?

A kiberháború katonái
Nem mindennapi cikket hozott le az Index. Egyik kollégájuk Redmondban, a Microsoft főhadiszállásán járt, ahol a kiberbűnözőket üldöző csoport életébe is beleshetett.hawkeye | 2016.08.01. 13:05:21
A Microsoft redmondi parancsnoksága az állami kiberbűnözést is üldözi?
Úgymint US Army, CIA, FBI,...etc...?
Tudja valaki...?

Ez a legparább jelmez a világon

Japánban a multik annyira túlhajszolják az embereket, hogy belehalnak. Ennek a modern kori „kórnak” (amit nálunk munkamániának hívnak) már nevet is adtak: karosi.
„A karosik nem egyszerűen túlóráznak, hanem a végletekig elhanyagolják magukat, a családjukat és az alapvető testi szükségleteiket. A munkáltatók kizsigerelik őket, s ebbe – vagy ennek a mentális következményeibe – előbb-utóbb belehalnak.”nkmedve | 2016.07.29. 23:33:57Persze mindenhol vannak naplopók és munkamániások, bár azért az arányok változnak. Nekem a tapasztalatom, hogy nálunk a cégnél a valódi amerikai munkatársak kidolgozzák a belüket is, jóformán soha nem mennek szabadságra a cég minden és mindenki előtt van. Ez valamilyen szinten elvárás a nem-amerikai munkatársakkal szemben is, főleg a friss alkalmazottaknál. És nem az van hogy a főnik/tulaj hajt mindenkit, ő pedig lógatja a lábát, hanem ő a legmunkamániásabb az egész bagázsból. Mellesleg teljesen korrekt/vicces/megértő ember, nincs vele gond, csak megvannak az elvárásai.
Éveken át én is hajtottam ahogy elvárták, és engedtem is hogy hajtsanak, mignem aztán egyszer éreztem hogy nem lesz ez igy jó, már kezdem nem szeretni amit csinálok (szoftverfejlesztés amúgy, 2D/3D grafikával, képfeldolgozással, stb. kapcsolatos) és akkor azt mondtam hogy kicsit lassitsunk, nem ér annyit az egész. Nem mondom, most is odaállok rendesen a munkához, de nem vagyok hajlandó hosszabb távon napi 8 óránál többet (inkább 6-7 aktiv munka + szünetek) dolgozni és ragaszkodom a legalább 20 nap szabadsághoz évente (amikor kezdtem, 10 napot alig akartak megadni). Persze többet keresnék ha dolgoznék napi 10 órát és nem mennék szabadságra soha, de az nekem nem élet (és a pénz sem motivál annyira :) ), arról nem beszélve hogy egy idő után kiégnék és megutálnám az egészet.
Azzal egyetértek, hogy aki nem birja a hajtást az próbálja kerülni az ilyen cégeket. De az is fontos, hogyha már benne van akkor próbáljon valamit változtatni sürgősen, ha másképp nem megy, keressen más melót. Olyan cégért/főnökert nem érdemes tönkretenni magunkat ami/aki nem becsül meg (talán majd egyszer a japók is megtanulják ezt). Ha az ember nem vigyáz akkor könnyen kiéghet és onnan nehéz a visszaút, ott már egy cégváltás sem biztos hogy segit.

A TV2 és a minőségi újságírás ismét elkerülték egymást
közlegény | 2016.07.30. 11:44:34activityben így mutatják a pinát










A védőszentekkel, általában, az a "problémám", hogy valamikor emberek voltak és holtuk után, megkérdezésük nélkül avatták szentté őket a még élők.
Namost:
Tegyük fel meghaltam. Feljutottam kb. ? dimenzióba (molekulák nélkül, de sebaj!) "Kutyaugatás nem hallik az égig", viszont én, frissen avatott, meghallom nemcsak azt, hogy megszavaztak, hanem rögtön képviselő irodát is nyitok. Éjjel-napplit. Forró drótot kérelmezek az Úrhoz. Szabadságra se megyek...
Hát nem nevetséges elképzelés? Inkább keresek egy fix pontot és körül lebegem semmivel se törődve, hogy végre kiphenjem magam.
Ha kell egy név az internetezés magyar védőszentjére, a javaslatom: Szent Meszidzs (ang. Sent Message)