Kaszkadőrnek készül. ;)
Nusihusi | 2013.10.06. 01:28:20Ez 1 10/10-es ugrás volt :D
Megható felvétel egy kislányról, aki nem tudott elbúcsúzni a kakijától. :'(
Kissé túlértelmezte a házhozszállítás fogalmát.
7sleeper | 2013.10.06. 14:59:36ezt a "nőt" pont ugyanígy vitte házhoz
a dagi gólya
ráhajtott az előkertre és felbaszta a verandára, hogy még lépcsőznie se kelljen
A macska bosszúja. ;)
Nas | 2013.10.06. 09:38:34Nem olvastam végig a beszélgetést, a saját véleményemet írtam le. Viszont nem szimpatikus, ahogy Purple-lel viselkedsz.
„Megszülte” ikertestvérét a kétéves fiú.
A kínai kisfiú gyomrában élt tovább parazita ikertestvére, aki akkorára nőtt, hogy a gyereknek már légzési nehézségei is voltak. A műtéti úton eltávolított magzat már 20 centi széles volt, gerince és végtagjai teljesen kifejlődtek.KeleMan | 2013.10.04. 11:23:38Ugye a műtétet a másik gyerek is túlélte? Mert kinek van joga eldönteni, hogy melyik gyerek éljen tovább!? ;)
Az oroszok elsősorban a mindenütt elterjedt korrupció és a kamikaze-gyalogosok miatt szerelnek kamerát autójukba, hogy baleset esetén a képanyagot bizonyítékként használhassák fel.
Az alábbi válogatásban olyan álbaleseteket láthatunk, amelyeket kamikaze-gyalogozok idéznek elő, hogy a „vétkes” sofőröktől pénzt zsebeljenek be. Személyes véleményem: gyönyörű b+!
Hasonló válogatás tavalyról
Mai cukizé: ez meg mi a manó? ;)
7sleeper | 2013.10.02. 22:07:13:-)
(alighanem légy lesz valóban; bár ez némileg csökkenti a teljeshitményét ;-))
Range Rover-es kiscsalád vs. motorosok
Teljes angol cikk itt.Findzs | 2013.10.07. 16:38:50korrekten viselkedett a rr -es sofőr
mégis mit kellett volna csinálnia? ha megáll tuti agyonütik
a videó elején látni a kamera sarkából ahogy eléfékez az egyik motoros
pont ugyanezt tettem volna én is ha a családom hátul ül
annyi + dolgot tettem volna, hogy egy ak47 -tel taroltam volna közöttük egy kicsit
(egy baj van nem fér el a kesztyűtartóban)
mint az állatok a szavannán mennek hordában és nekik mindent szabad
szerencsére sokuk szervdonorként végzi
Cica vs Gyík ;)
Gazdi biztos nem fog örülni, mikor meglátja kis kedvence zsákmányát a lábtörlőjén. ;D
Hogyan engedjük el életünk nagy szerelmét?
Mit tanácsolnátok valakinek, aki már beletörődött, hogy a szerelme nem tudja és soha nem is fogja szeretni, napról napra zombiként tengődik, napi 3-4 órát alszik, 1 hét alatt fogyott 4 kilót, a gyomra kikészült, se étvágya, se kedve semmihez és az idegösszeomlás szélén áll? Ha van ilyennel kapcsolatos tapasztalatok, meg egy kis empátia bennetek, legyetek olyan kedvesek és írjatok valami hasznosat, mert egy jó barátomról van szó (nem a post linkben lévő írás) és a cinikus, kioktató kommenteknek, a földön fekvő rugdosásának nem sok értelme lenne. Köszi előre is.Nas | 2013.09.30. 14:59:20Lehet, hogy ez brutálisan hangzik, de úgy kell gondolnia az illetőre mintha meghalt volna. Szabályosan meg kell gyászolnia az elvesztését, le kell zárnia véglegesen a vele töltött időt. Tudatosítania kell magában, hogy ezen már nem lehet változtatni, de az élet megy tovább, ettől még nincs vége. Mindenképpen meg kell próbálni kívülállóként szemlélni a dolgot. Segíthet, ha a lehetőségekhez mérten megpróbálja minél objektívebben végiggondolni, hogy mi volt a jó, mi volt a rossz vele, mit lehet köszönni az együtt eltöltött időnek, mit lehet tanulni a kapcsolatból. Tudatosítsa magában, hogy ha most vége is van, így is sokat nyert a kapcsolattal (ha mást nem, hát tapasztalatot), megérte belevágni, nem volt "elvesztegetett" idő, de most ideje tovább lépni. Ha elkezdi ezt tudatosan elemezni magában, akkor egyrészt a "haszonra" fog koncentrálni, amit a kapcsolattól kapott, nem pedig a veszteségre, másrészt egy idő után képes lesz analitikus, kívülálló szemmel viszonyulni a dologhoz, nem pedig a boncasztalon fekvő érintettként...
Amit a többiek írtak, az is nagyon igaz, hogy pl. nem szabad a dühöt, sértődöttséget, bosszút táplálni, mert az amellett, hogy stresszt okoz, csak azt eredményezi, hogy még tovább fogja foglalkoztatni a dolog. Nem szabad mazochista módjára sem mindig a közös emlékeken merengeni, a kezdeti időszakban egyszerűen kerülni kell minden olyan helyet, tárgyat, élményt, ami az elvesztett személyre emlékezteti. Ezért is jó, ha teljesen új dologba kezd (hobbi, munka), talál magának valami komolyabb célt, aminek az elérése leköti, és új perspektívát kínál neki, esetleg elköltözik a közös lakásból, stb. Az új kapcsolatot szerintem addig nem szabad erőltetni, amíg a régit nem zárta le, mert abból csak az lesz, hogy az új partnerben is a régit fogja keresi, és így nem fog tudni elszakadni a "szellemétől".