Izé

Az MTV nem tudott kiköltözni az épületből, mivel az új nem készült el. Így évi 2 milliárdért visszabérelte azt, már kifizetett 4 milliárdot, s ki fog 2 milliárdot. Összesen tehát 6 milliárdot. A "kanadai" cég tehát már most nyert 1.5 milliárdot plusz ugye ott az épület, amit lakásokká alakít, s elad.

DE. Nem ér véget a történet.

Az MTV az új székházát nem megveszi, hanem bérli. 18 évre. Évente 3 milliárd forintért. (Havi 1 millió euró, azaz árfolyam ingadozás esetén lehet évi 3.5 milliárd forint is.) 18 év alatt kifizet 54 milliárd forintot 250 ft/euró árfolyamon. Mennyibe került az a bádog doboz? Max. pár milliárd - ha az alvállalkozókat nem húzták le. 18 év után azonban nem lesz az MTV tulajdona - hanem ekkor eldöntheti, hogy megveszi-e az épületet?!

Kinek a pénzéből? A miénkből. Ki nyer rajta? Egy csapat szélhámos politikus és "üzletember". Miért? Hogy fenntartsanak egy 5 %-os nézettségű kritikán aluli tévét.

Igarashi Design

"Fred Leuchter szakértője volt a gázkamráknak.. Három gázkamrát tervezett az Egyesült Államok 50 államából háromnak, kivégzések céljából. Tehát tudta, miről van szó, és ő megvizsgálta a feltételezett Birkaneu-Auschwitzi gázkamrák maradványait az 1980-as években. A határozott véleménye az volt, hogy kizárt, hogy ezek az építmények valaha is emberek tömeges elgázosítására szolgáltak volna. Mert tudja a ciángáz nagyon veszélyes. Tegyük föl, hogy háromszáz embert elgázosítunk, akik egy kamrába vannak zsúfolva, s ruhát viselnek, már ha föltesszük, hogy ruhát viselnek; nagyon veszélyes kihúzni a holttesteket; akár egyetlen leheletnyi, mondjuk ruha alatt megrekedt mérges gáz megölheti az illetőt. Ahhoz, hogy be tudjunk jutni a kamrába, el kell távolítani a gázt a kamrából. Ehhez egy magas kéményre van szükség, ugyanis ha a kémény alacsony, a gáz visszaereszkedik az épület körül állókra és megöli őket. Elfelejtettem, milyen magasnak kell lennie, de ha volt ilyen, a kéménynek a nap jelentős részében hosszú árnyékot kellett volna vetnie, ám a szövetséges légi-felvételeken sosem lehetett látni ilyen árnyékot, sem kéményt. Ami Fred Leuchter számára a bizonyosságot adta, az a gázkamrák fölépítése. Megnézte az ajtókat, melyeknek tökéletesen légzáró képességűnek kell lenniük, különben a gáz kiszabadult volna, és megölte volna a kint lévőket. Az ajtók, amiket Auschwitzban mutogatnak a turistáknak, azok a legkisebb mértékben sem légmentesen zárhatóak."

Rotterdamban nyilt meg a világ első környezetbarát diszkója. A tánclépések a padlóba rejtett berendezéseken keresztül áramot termelnek, amelynek hatékonyságát kijelzőn is követni lehet. Az italokat újrahasznosítható poharakban szolgálják fel, a toalettek öblítéséhez pedig összegyűjtött esővizet használnak. A diszkó 30%-kal kevesebb energiát használ, mint más hasonló klubok, ahogyan harmadával kevesebb széndioxidot termel, és a szokásos vízmennyiség mintegy felére van csak szüksége.

Harry Eng különböző tárgyak üvegpalackokba „begyömöszölésének” mestere volt. (Nem trükk, nem az üveget építette a tárgyak köré, mint ahogy manapság sok ilyen dísztárgy készül!)