Izé

Még jó, hogy amúgy van egy elég szép és nagy Nemzeti Gallériánk, meg egy Szépművészeti Múzeumunk is, ja meg egy Néprajzi is, meg Műcsarnokunk, meg Iparművészetink is. Remélem ezeket mind le is bontják majd, ha lesz az új negyed.

A rendőrség?

Nem. Már megint képzelődsz. /A varázsgomba hatása?/ Még csak a topikkal sincs bajom.
Sokkal inkább a korlátolt gondolkodásoddal van bajom.

Szerintem ez az egyetlen vicces előadása... :)


https://www.youtube.com/watch?v=0UxvtZgVUDA

http://index.hu/kultur/zene/2014/12/23/a_quimby_megszervezte_ganxsta_zolee_temeteset/

Ment a +1 ;-)
Gyerekkori horror film élményeibe benne van a top 3-ba.:)

http://index.hu/gazdasag/2016/04/07/vasarnapi_boltzar_egy_eve_nepszavazas/

Az sem véletlen, hogy az esetek nagy részében nem a színesbőrűeket találja be a srác. A nap rásszistá kommentjét olvashatták.

Ez már egyenesen a naguáltól :) : "– A halál nem játék, hanem valóság. Nélküle semmi erő nem lenne a varázslók cselekedeteiben. A halál személyesen érint bennünket, akár akarjuk, akár nem. Ha annyira cinikus vagy, hogy elveted a tanításaim összes többi elemét, a halálodból akkor sem űzhetsz tréfát, mert nem áll a hatalmadban dönteni felőle. A halál kérlelhetetlen. A végzet vonata válogatás nélkül elvisz mindannyiunkat. Azonban kétfajta utas van: a harcos, aki önmaga teljességével távozik, mert finomra hangolta életének minden részletét, és az átlagember a maga kreativitás nélküli unalmas létével, kinek egyetlen menedéke, hogy sztereotípiákat ismételget egészen a végig. Az átlagember esetében nincs különbség aközött, hogy ma vagy harminc év múlva éri-e utol a halál. Mindannyian az örökkévalóság fennsíkján várakozunk, anélkül, hogy tudnánk róla. A halál tudomása igazi művészet. – Egyszer csak a harcos felhagy régi szokásaival, és nem érdekli már, hogy van-e társasága vagy sem. Hallani kezdi a szellem csendes suttogását, s elmondhatja, hogy igazából halott. Ettől kezdve még a leghétköznapibb dolgok is kivételesnek tűnnek számára. Éppen ezért a varázslók újra tanulnak élni; úgy ízlelnek meg minden pillanatot, mintha az az utolsó lenne. Nem vesztegetik idejüket arra, hogy csalódottak legyenek, vagy elszórják az energiáikat. Miért hagynák öregkorukra, hogy a világ misztériumán merengjenek? Előre néznek, kutatnak, tudnak és csodálkoznak. Ha helyet akarsz csinálni az ismeretlen számára, akkor légy tudatában a saját halálodnak. Fogadd el sorsodat megfellebbezhetetlen tényként, mivelhogy valójában az is. Tisztítsd meg az érzéseidet. Vállalj felelősséget azért a hihetetlen ajándékért, hogy élsz. Ne kezdj könyörögni a halálnak; nem kíméli azokat, akik feladják. Szólítsd meg, tudva, hogy azért jöttél ebbe a világba, mert meg akartad ismerni. Hívd ki, még ha tudod, hogy bármit teszel is, a legkisebb esélyed sincs, hogy legyőzd. A halál gyengéd a harcosokkal, de könyörtelen a hétköznapi emberekkel.