Izé

Lehet, hogy ez brutálisan hangzik, de úgy kell gondolnia az illetőre mintha meghalt volna. Szabályosan meg kell gyászolnia az elvesztését, le kell zárnia véglegesen a vele töltött időt. Tudatosítania kell magában, hogy ezen már nem lehet változtatni, de az élet megy tovább, ettől még nincs vége. Mindenképpen meg kell próbálni kívülállóként szemlélni a dolgot. Segíthet, ha a lehetőségekhez mérten megpróbálja minél objektívebben végiggondolni, hogy mi volt a jó, mi volt a rossz vele, mit lehet köszönni az együtt eltöltött időnek, mit lehet tanulni a kapcsolatból. Tudatosítsa magában, hogy ha most vége is van, így is sokat nyert a kapcsolattal (ha mást nem, hát tapasztalatot), megérte belevágni, nem volt "elvesztegetett" idő, de most ideje tovább lépni. Ha elkezdi ezt tudatosan elemezni magában, akkor egyrészt a "haszonra" fog koncentrálni, amit a kapcsolattól kapott, nem pedig a veszteségre, másrészt egy idő után képes lesz analitikus, kívülálló szemmel viszonyulni a dologhoz, nem pedig a boncasztalon fekvő érintettként...

Amit a többiek írtak, az is nagyon igaz, hogy pl. nem szabad a dühöt, sértődöttséget, bosszút táplálni, mert az amellett, hogy stresszt okoz, csak azt eredményezi, hogy még tovább fogja foglalkoztatni a dolog. Nem szabad mazochista módjára sem mindig a közös emlékeken merengeni, a kezdeti időszakban egyszerűen kerülni kell minden olyan helyet, tárgyat, élményt, ami az elvesztett személyre emlékezteti. Ezért is jó, ha teljesen új dologba kezd (hobbi, munka), talál magának valami komolyabb célt, aminek az elérése leköti, és új perspektívát kínál neki, esetleg elköltözik a közös lakásból, stb. Az új kapcsolatot szerintem addig nem szabad erőltetni, amíg a régit nem zárta le, mert abból csak az lesz, hogy az új partnerben is a régit fogja keresi, és így nem fog tudni elszakadni a "szellemétől".

Ha Nokia lett volna, akkor a sofőr fejéhez vágta volna:D

már a posztképekből is ki lehet találni, hogy ki a kakuktojás. :)

http://www.youtube.com/watch?v=dtv5KplR74k

Felhívás édeshármasra: www.youtube.com/watch?v=xBE4Pq-9Hns

Azért ez csábítóbb ajánlat:
www.funpic.hu/hu/kategoriak/egyeb-foto/45480_jelentkezek?categoryId=10&position=&large=1 ;)

Jah igen, szabályosan előzök egy sor, és valaki ott terem a seggemben. Jobbról előzgeti a népet és nem tartja be a sebbességkorlátot, sem a követési távolságot. Biztos én vagyok a hibás, mert ő nem tud haladni. Majd kihúzódok ha a másik szabálytalan közlekedése miatt nem kell lassítanom. És ne mondja senki, hogy sietett, mert megállni azt volt ideje... :)

Inkább szép az, mint félelmetes. Holzgau mellett is van egy Tirolban, átmentünk rajta néhányszor. Tényleg jól meg vannak építve, inkább az járt a fejünkben, milyen szép innen a táj, nem az hogy mi lenne ha leszakadna ...

Ahogy látom, itt inkább a kocsival lesz a probléma, mert az apuka, mielőtt hozzányúlt volna, viszonylag egyenesen haladt. ^^

Filmszerűnek tűnik az egész, mintha egy mozifilmből vették volna ki az egészet, nekem az első gondolatom az volt, hogy túl természetellenesen mozog meg néz ki a dolog, simán lehetne CGI az egész.