Mai ismeretterjesztő rovatunkban a
pipabékák
(Pipa spp.), amelyeknél sajátos ivadékgondozás alakult ki az evolúció során: a megtermékenyített peték a nőstény hátára kerülve fokozatosan beágyazódnak a megduzzadó bőrbe, ahol aztán annak védelmében néhány hét leforgása alatt ki is kelnek, majd át is alakulnak az ebihalak, hogy aztán már apró békaként fúrják ki magukat anyjuk bőréből és kezdjenek önálló életet.
Az ivadékgondozásnak ez a különleges módja egyébként nem egyedi jelenség a békák körében, a pipabékákhoz hasonló - már-már az emlősök méhlepényével analóg - háti költőtáskában hordják ki ivadékaikat pl. a tasakos békák (Gastrotheca spp.) is, sőt még náluk is extrémebb módon járnak el az orrosbékák (Rhinoderma spp.), ill. a gyomorköltő békák (Rheobatrachus spp.), előbbiek hímjei ugyanis a hanghólyagjukba, utóbbiak nőstényei pedig (nevüknek megfelelően) a gyomrukba juttatják a petéket, és ott költik ki őket, ill. őrzik az utódokat míg azok teljesen ki nem fejlődnek.
Mondjuk legalább áram nem kell hozzá. :)
Egy korábbi
Simon's Cat postban láthatjátok az eredetit (a kommentekben meg jó pár további epizódot).
Miért vennél nagy fogyasztású, üzemanyagzabáló, környezetszennyező belső égésű autót, mikor építhetsz is magadnak egy elektromosat, a Trexa jóvoltából? :)
A koncerteken már most is villog minden, ami villantható. Ezentúl villoghat a ruci is, méghozzá az elhangzó zenére, ezeknek a "interaktív" ruhakölteményeknek köszönhetően.
Műtéti úton átkötött idegek és érzékelők kötege követi az izmok mozgását Amanda Kitts karcsonkjában. Az asszony agyi impulzusokkal működő bionikus karja jóval finomabban kezelhető és sokoldalúbb eszköz, mint a korábbi karprotézisek.
