Ne maradj le a legjobb izékről, iratkozz fel a heti hírlevélre:
rermo 2015. 12. 05. 10:08 | #17
Hogy az adott " terméknek " pontosan mennyi a süllyedése nem tudom , de ha kicsi akkor kicsi áramot fog termelni ha nagy akkor kicsit többet . Ha annyi , hogy észre sem veszed a különbséget egy normál talaj meg ez között akkor a Széll K. téri energiával fel lehet tölteni egy mobiltelefont... naponta ....a beruházás meg lesz 2300000000000 ft .

A többi kérdésre meg már leírták a lényeget ...hatásfok , energiainput stb .

Ha komolyan vesszük a kérdést akkor energia téren két irányba mehet majd a fejlesztés egyik a napenergia közvetlen kinyerésének a hatásfokának a javítása ..... ne ez lenne az igazi áttörés a másik meg az elméletileg létező ( gyakorlatilag még nem ) fúziós technológia földi körülmények közötti megvalósítása .... természetesen szabályzott és használható formában .

Minden más törekvés hosszú távon értelmetlen és felesleges .
Előzmény: Lawrence (12) 0 VÁLASZ
I. C. Wiener
I. C. Wiener 2015. 12. 04. 23:53 | #16
Jaja, erre én is kényes szoktam lenni. Kimaradt a listából :) Amúgy tényleg az a rossz, hogy alig pár adat közléséből már hozzávetőlegesen meg lehet ítélni egy technológiát - ez a fajta igényesség hiányzott/ gyakran hiányzik. Szlogenekkel hülyítik a népet, ez a baj. Ha valakinek pedig ezzel ellentétes (netán) szakmai véleménye van, akkor az automatikusan lobbista.
Részemről már akkor megfordult a fejemben, hogy abbahagyom a cikk olvasását, amikor megláttam a "zöldenergia" kifejezést.
Előzmény: vbk (13) 0 VÁLASZ
I. C. Wiener
I. C. Wiener 2015. 12. 04. 23:46 | #15
Persze, a sort még simán lehet folytatni. Felületes cikk, ennyi a lényeg.
Úgy egyébként (a bemutatott megoldástól függetlenül) nem tartom rossz iránynak a smart grid-es holmikat. Nyilván végsősoron ez is hitvitához vezet, csilliárd kérdést vet fel (pl. hálózati csatlakozás, felharmonikus lengések, elszámolás, stb.), de mint fejlesztési irány, szerintem nem elvetendő.
Más: egzotikumként (!) részemről egyébként kíváncsi leszek a Wlndelstein 7-X eredményeire, ez kb. aktuális mostanság.
Előzmény: rermo (11) 0 VÁLASZ
vbk 2015. 12. 04. 16:25 | #14
Nem érted a lényeget!

Tök mindegy, hogy mennyit süpped be lépésenként!
Az a lényeg, hogy egy ELEVE HASZNOS MUNKAVÉGZÉST/ENERGIÁT (konkrétan autó mozgási energiájának egy részét, gyalogos lába által végzett munka egy részét) VON EL, és csinál belőle villamos energiát.

1. példa: Az energiát az autó mozgási energiájából veszi el.

Az autó mozgási energiája a benzin/gázolaj égésével felszabadult energiából származik. A hatásfoka ennek a folyamatnak 20-25%. Még ha ebből a mozgási energiából 100%-os hatásfokkal tudna a piezoelektromos kristály villamosenergiát termelni (valóságban 1%-20% körül), ez az elgondolás akkor is SZAR ÖTLET LENNE, ugyan ebből az energiaforrásból (gázolaj) egy gázturbina-generátor sokkal jobb hatásfokkal működne (45% körüli)!
-----------------------------------------

2. eset: A villamosenergia előállításához a gyalogos lába által végett munkát használja fel. Minden többlet munkavégzést, amit a lábunkkal végzünk, nekünk többlet táplálékba kerül. Járj utána mennyit eszik Lance Armstrong a tour de France-on! A kaja viszont egy kurvadrága energia"forrás"! (Nem beszélve az emésztőrendszer rosz hatásfokáról...) Nézd meg mennyibe kerül 1 kg feketekőszén és mennyi a fűtőértéke. Utána nézd meg, mennyibe kerül 1 kg kristálycukor és hány kiloJoule van a dobozára írva!
Hát ezért jön nálad is az áram a befalazott röfiből, és nem magad termeled szobabiciklivel lengyel ellenálló módra...

Arról nem is beszélve, hogy van más módszer arra, hogy az ember által végzett munkából villamos energiát állítsunk elő: SZOBABICIKLI-DINAMÓ. 10 Joule munkából (ez csak a lábizmok által végzett munka, a szív által végzett nincs benne) durván 8 Joule villamos energia fog keletkezni (dinamó hatásfoka 80% körüli).
Ezzel szemben a piezoelektromos térkő hatásfoka 1% és 20% között van.

Na akkor melyik a jobb módszer? Amelyik 80%-os hatásfokkal dolgozik, és mellesleg OLCSÓ; vagy az, amelyik ugyan azt az energia"forrást" (Boci-csokim) csak 1-20%-os hatásfokkal tudja villamos energiává alakítani és MELLESLEG DRÁGA IS??

Felmerül még egy kérdés: Miért választottak a pályázatírók egy szar megoldást, ha a szobabringa-dinamó páros sokkal egyszerűbb/olcsóbb/jobb hatásfokú?
Csak nem azért, mert PARASZTVAKÍTÁS az egész?!
Előzmény: Lawrence (12) 0 VÁLASZ
vbk 2015. 12. 04. 15:45 | #13
Weiner: "...Nagyon nem korrekt, hogy ez jelenti a referenciát. Paks mostanában forró topic, de pont ilyen kérdésekben nem lenne szabadna annak lennie..."

Arról nem is beszélve, hogy az általad idézett mondatnak ÉRTELME SINCS!
Az áramot AMPERBEN, az energiát JOULE-BAN esetleg wattÓRÁBAN mérjük! A watt a teljesítmény mértékegysége.

Az újságfirkász ezen mondatának pont annyi értelme van, mintha én azt mondanám, hogy 90km/óra hosszúságú utat futottam le tegnap...

Az ilyenekre mondaná azt Pauli, hogy "Not ever wrong!" (Még attól is messze van, hogy egyáltalán téves állítás legyen!)
Előzmény: I. C. Wiener (10) 0 VÁLASZ
Lawrence 2015. 12. 04. 10:28 | #12
Üdv...

Lehet rosszul fogalmaztam. Nagyjából (nyilván nem vagyok profi ebben) értem hogy működik és természetesen nem azt gondoltam hogy lépkedek (lebegek esetleg :) ) és csodák történnek. Másképp fogalmazom meg:

Értem a technológiát és köszönöm hogy leírtad . Nézzük másképp a dolgot a gyaloglás esetén is meg az autók esetében is. Gyaloglás: Egy ilyen kütyünek mennyi körülbelül a maximum süllyedése? Mármint milliméterben. Tényleg nem tudom ezért kérdezem hogy hogy képzeljük el? Mert ha mondjuk a tér legyen 50 méteres azon az 50 méteren mennyi nehézséget okozna egy átlag embernek? Én nem tudom úgy elképzelni hogy nagyot. De tegyük fel (pl. öregek) nem szeretnék páran akkor úgy tudom elképzelni hogy egy "gyalogsáv" azoknak akik akarják használni.
Autós: Nem úgy gondoltam hogy van egy 40km hosszú szakasz és akkor hadd szóljon :) Hanem pl. képzelj el egy tegyük fel 50 méteres szakaszt ami nagyforgalmú úton van minden sávban. Az ÁTHALADÓ autók termelnék az áramot és mivel nagy a forgalom ezért szinte mindig haladna át rajta autó, a termelés folyamatos lenne (persze nyilván nem de jó eredményt lehetne elérni tegyük fel) viszont 1 db autó fogyasztása az alatt az 50 méter alatt mennyivel nőne meg 100km-re vetítve? Tegyük fel áthalad esetleg többször is rajta egy nap... 2-3szor, szerintem még akkor is elenyésző lehet.

Természetesen megértem azt hogy az energia nem vész el csak átalakul!
Köszi a választ.
Előzmény: rermo (7) 0 VÁLASZ
rermo 2015. 12. 04. 09:34 | #11
Milyen energetikai kategóriába sorolt házról beszélünk? Egyáltalán mekkora és milyen háztartásról van szó?

Szerintem egy átlagos vidéki Dél-szudáni háztartásra gondoltak .... a mennyezeten egy 15 W-os energiatakarékos égő és egy kistévé a sarokban .

Ezeknek e számoknak ne számolj utána .... kamu az egész . Lejjebb megfogalmazták a lényeget ... masszív állami támogatás vehető fel a projektre kb úgy mint a világot elkápráztató bogányi féle zongorára vagy a felcsúti kisvasútra .
Előzmény: I. C. Wiener (10) 0 VÁLASZ
I. C. Wiener
I. C. Wiener 2015. 12. 04. 03:26 | #10
Az ötletet nem fikázom különösebben, a smart (grid-es) cuccok érdekes kütyük, de ha jól értem, napelem mellé betettek két marginális technológiát, lényegében ettől lett innovatív... "Tudum csssz."

A cikkről pár gondolat:
"Áttörés a zöldenergiában"
Az "áttörés" kicsit erős, ráadásul máig nem tudom, hogy egy technológia mitől válik "zölddé". Kiírthatatlanná vált ez a kifejezés a köztudatból.

"minden veszteséggel együtt 12 négyzetméter FUTI egy egész háztartás energiaigényét kitermelné"
Érdekes lenne tudni, hogy hol, milyen körülmények között, legalább úgy hozzávetőlegesen. Pl. Peking forgalmas központjában? Vagy a pókaszepetki Söröző-Teke Klub előtt? A háromféle technológia milyen arányban vesz részt a termelésben? Átlagosan milyen ezek időbeli eloszlása? ("Mindenféle hatásfokokat", illetve ezek "függését" kérdezni nem is merném...) Csúcsidőszakban is hozza a számokat? Kell mellé tároló, vagy ezt is a hálózatra lőcsöljök rá? Ki fizessen ezért? Milyen megtérülési idővel (hogy nagyot ne mondjak: élettartamra vetített externális költséggel) jellemezhető a technológia? Mi újság az élettartammal? És a rendelkezésre állással? Milyen energetikai kategóriába sorolt házról beszélünk? Egyáltalán mekkora és milyen háztartásról van szó? Energiaigény alatt a hőellátás is értendő? Stb. stb...

"egy év alatt 1000-1200 gigawattnyi áramot termelne (ez egyenértékű hazánk éves nukleáris energiatermelésének 8 százalékával)"
Nagyon nem korrekt, hogy ez jelenti a referenciát. Paks mostanában forró topic, de pont ilyen kérdésekben nem lenne szabadna annak lennie.
Előzmény: cila (9) 0 VÁLASZ
cila 2015. 12. 03. 22:36 | #9
Fasza. De nagyon.
Most már csak azt kellene feltalálni, hogy lehet énbelém visszacsatlakoztatni a cipőm talpába szerelt MIZÉT, napi munkám során elhasznált energiámnak, akár csak, egy töredékét is (v.ö. 8 óra gyaloglás, mázsás cipelés, nem süt be a nap - fotoszintézis nuku -, viszont van hideg és nulla pihenés).
vbk 2015. 12. 03. 17:28 | #8
Rermonak igaza van. Amikor egy autó ráhajt (vagy te rálépsz), akkor ez az "okos térkő" az autó által (vagy éppen a te lábad által végzett munka egy részét alakítja át árammá (piezo-hatás segítségével).
Pont olyan, mint a konditeremben a lépcsőzőgép.


Ami pedig a talajhőMÉRSÉKLET és a levegő hőmérsékletének különbségéből adódó villamos energia termelést illeti:
Vegyünk egy nagyon optimista téli példát (nyáron se működne jobban ...)! A talaj hőmérséklete legyen +5°C (alulról fűti a meleg szennyvízcső), a levegő hőmérséklete meg legyen -5°C (hideg reggel van éppen)
Mint minden hőerőgépnek, ennek a hatásfokát is korlátozza az a tény, hogy spontán lejátszódó folyamatnál a teljes entrópiaváltozás nagyobb, mint nulla. Ez miatt ennek a hatásfoka NEM LEHET NAGYOBB, mint 3,59%. (Ezek a termoelemek a valóságban persze még szarabbak. Hatásfokuk elmarad az elméleti maximumtól... )
Igaz ugyan, hogy a hő amit hasznosít lényegében ingyen van, viszont a rossz hatásfok (és a talaj-levegő közti energiaáram kis teljesítménye) miatt a kinyerhető villamos energia árából soha a büdös életbe nem térül meg a termoelem ára.

Ez a (durván 100 éve feltalált) találmány arra ugyan nem jó, hogy említésre méltó mennyiségben termeljünk villamos energiát, DE ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK megszerzésére tökéletes!

Ami pedig a cikket illeti:
Vajon mikor jutnak el az újságírók odáig, hogy megértsék a különbséget hő és hőmérséklet között; illetve energia és teljesítmény között?
Előzmény: Lawrence (6) 0 VÁLASZ
rermo 2015. 12. 03. 16:20 | #7
Nem csodálom .... szerintem azt sem érted , hogy hogyan " termelődik " az áram egy ilyen szerkezetben ??? Csak röviden annyit , hogy energia nem lesz nem keletkezik csak átalakul .

Ez a cucc úgy működik mint a lépcsőző gép a helyzeti energiádat alakítja át elektromos árammá . Egy piezzo elektromos eszközt nyomsz össze minden lépéseddel és süllyed a súlypontod . Majd ezután ki kell lépned a lesüllyedt helyzetből fellépni a következő panelre és így tovább . Tehát gyakorlatilag folyamatosan hegynek gyalogolsz . Az autós rendszer pontosan ugyan ez ott is egy sík terepen folyamatosan emelkedőnek mész .


Azt ugye nem gondoltad komolyan , hogy sétálsz rajta és termeli a záramot ????
Előzmény: Lawrence (6) +1 VÁLASZ
Lawrence 2015. 12. 03. 16:03 | #6
Esküszöm nem értelek.
1: Miért fogyasztana többet egy autó ha mondjuk a felülete nem lenne ennek a cuccnak tapadósabb mint egy sima bitumen? Mert tegyük fel hasonló tapadással bír. Ha meg a tapadása nem változik meg akkor az autó "fékezettsége" se változik így nem értem mi a picsáért fogyasztana többet.
2: Mi van az idősökkel ? :) esküszöm ezt se értem. Van egy terület pl. kirakva kővel. Egy tér. Olyan amilyen. Kitalálnánk mondjuk hogy najó mától ez a FUTI van lerakva. Mi a francot változtatna ez egy idős ember közlekedésén? Vagy Te hogy képzeled el ezt a cuccot? Úgy hogy mozog hullámzik csúszik? Vagy mi?

Előzmény: rermo (5) 0 VÁLASZ
rermo 2015. 12. 03. 15:28 | #5
... ja meg annyit még ha ezeket a funkciókat külön vesszük akkor lényegesen jobb hatásfokkal tudunk energiát termelni . A napelemnek a 45 ' az optimális ...érthető okokból ... ezen futni gyalogolni elég bajos . A földhőből energiát nyerni nem a felszín közelében érdemes mélyebben meg nem süt a nap . Emberi energiát meg nem illene " kinyerni " az átlagos gyalog közlekedőktől , gondoljunk csak az idősekre akiknek egy normál talajon is nehézségbe kerül a gyaloglás .

Szóval jó a találmány csak használhatatlan .
rermo 2015. 12. 03. 15:14 | #4
Ennél már csak az volt jobb amikor az úttestet akarták burkolni ilyen piezzo alapú energiatermelő panelekkel . Az nem zavarta volna a kitalálóját , hogy az ilyen úton közlekedő autóknak drasztikusan megnőtt volna a fogyasztásuk ....ugyan is abból nyerték volna ki az energiát csak rendkívül rossz hatásfokkal .
3m3ricus 2015. 12. 03. 15:07 | #3
Rengeteg ilyen "forradalmi" cucc van, de egyik se lehet igazán alkalmazni. Ahhoz, hogy bármi ilyesmit bele lehessen rakni a rendszerbe, teljesen át kell alakítani a mostani hálózatot, de elsősorban a fejekben kell rendet tenni. Helyileg és kis igényű fogyasztókhoz fel lehet használni, ipar számára hasznavehetetlen.
Igaz, ezt tényleg kormányzati szinten kellene megtenni, de ahhoz szakértelem kellene, ami a mostani kurmányban oly kevés, mint árvaházban a szülői értekezlet.
Előzmény: lilaflexninja (1) 0 VÁLASZ
zuu 2015. 12. 03. 14:34 | #2
Nagyon ötletes, azon bosszankodom, hogy miért nem nekem jutott eszembe.

"A Design Terminal díja egyébként 2 millió forintos pénzdíj".
Kell csinálni valamit, amiben benne vannak a mostanság divatos kulcsszavak: "újrahasznosítás", "megújuló", "zöldenergia" és szépen lehet keresni vele.
lilaflexninja
lilaflexninja 2015. 12. 03. 13:08 | #1
Nem kompatibilis a mostani energia politikánkkal.