Izé

NAGY A BAJ KÍNÁBAN: MÉHEK HELYETT KÉZZEL POROZZÁK BE A VIRÁGOKAT
http://utajovobe.eu/hirek/sokfeleseg/6398-nagy-a-baj-kinaban-mehek-helyett-kezzel-porozzak-be-a-viragokat

Ez érdekes volt, köszi :-)

így születnek a méhek: https://www.youtube.com/watch?&v=f6mJ7e5YmnE

http://www.collective-evolution.com/2014/05/15/new-harvard-study-proves-why-the-bees-are-all-disappearing/

Hát ja. 20ezer éve még nem neteztek annyit az emberek... ;-)

korábban én is kerestem, de nem leltem érdemleges dolgot

Te beszélsz? :-)

Nekem is van méhész rokonom. De hiába kérdezem meg mert ő nem élt még 20ezer éve. :-)
Viszont próbáltam keresni a neten erre de nem találtam. Ha találsz szólj.

állandóan a kontrázás :)

lehet, viszont, ha gondolod utána járok konkrétabban, családban van méhész, és van más is környezetemben aki egyetemi szinten érdekelt benne.

'és lehet a szakma sem gondolja, hogy a méhészkedés megjelenésével a méhek szaporulata irreálisan, vagy többszörösen megnőtt'
Meg az is lehet h a szakma mégis úgy gondolja.
/Furcsa 'érveket' hozol fel./

https://www.youtube.com/watch?v=lMtFYt7ko_o

Ha kirepülés közben pusztul el a királynő bármilyen okból, akkor nagy eséllyel az őt követő kolónia bizonyos része visszatalál az eredeti kaptárba, legalább is a dolgozók biztosan, a herék nem. Herék nem képesek tájékozódásra, kizárólag a királynőt tudják követni a szagok alapján, így ők ilyen szempontból halálra vannak ítélve.

Hogy régen mennyi méh volt, és most mennyi van, szerintem csak spekuálció. Nyilván amióta ez az egész méhészkedés rektorált rendszerben működik, tudunk számszerűsíteni, de akkor sem tudunk konkrétumot mondani arról, hogy régen mekkora szaporulat volt, és most mekkora.

Nem mondom, hogy nem játszik szerepet az ember a méhek szaporításában, mert igazad van, hogy a méheknek így sokkal könnyebb, és kényelmesebb dolguk van, viszont én nem gondolom, és lehet a szakma sem gondolja, hogy a méhészkedés megjelenésével a méhek szaporulata irreálisan, vagy többszörösen megnőtt.

Kirepülés után a kirepült kolónia szerintem nem visz magával petéket így ha ott elpusztul a királynő akkor a csapatnak lőttek.

Másrészt gondolod h nem az emberi közbeavatkozás óta szaporodott meg drasztikusan a méhek száma a Földön /még annak ellenére is h a természetes környezet mérete csökkent/?

ha a királynő elpusztul, nincs veszve semmi. Ebben az esetben a dolgozók és a herék a már meglévő peték közül kiválasztanak egyet, és királynővé nevelik. A pete táplálásának hogyanjától, tápanyag összetételétől függ az, hogy a petéből mi fejlődik ki.

Igazad van, hogy kirajzáskor vannak olyan külső veszélyeztető tényezők, de azért túlságosan ne értékeld le a méhek boldogulását. Az emberi gondozásnak különösebben a méhek nem köszönhetnek semmi olyat, amit mi esetleg fajmegőrzésnek, vagy populáció gyarapításnak titulálnánk.

Szerintem egyáltalán nem így van.
Amikor a természetben az új kolónia helyet keres akkor óriási veszélynek vannak kitéve. Főleg a királynő hiszen ha az véletlenül elpusztul akkor az egész bagázsnak lőttek. Meg kell tenniük elég hosszú távolságot egy új és megfelelő helyig majd ott meg kell építeniük egy kaptárat ami a legalább a királynő számára megfelelő lehet. Miközben ezer dolog avatkozhat közbe az esőtől meg a viharos széltől kezdve a rájuk vadászó élőlényekig.
Viszont ha az ember segítségével zajlik ugyanez akkor a kolónia különösebb keresgélés és veszély nélkül talál helyet ráadásul megfelelő helyet ahol a királynő egyből védett pozícióba kerül. Nagyon nem mindegy!

nem az, h a méhek nélkül is túlélünk, hanem az, hogy túlságosan eltértünk a természetes keretektől, és bármilyen hiányosságok ellenére megteremtődik bármi.


Ha egy, kettő, három extra királynő bújik ki a bábból, és a kolónia létszáma nagy és bőséges élelem is van, az extra királynők kirajzanak maguktól a kolónia bizonyos részével, egy új családot alapítva. Nem kell ide különösebben emberi szaporítás, mert maguktól megteszik azt. Természetes folyamatként, minden peterakás alkalmával születik új királynő, ami lényegében egy új családot jelent. Az ember itt csak abba szól bele, hogy nem engedi kiszállni a királynőt a kaptárból, hanem egy új kaptárba zárja X számú herével, és dolgozóval. Ezzel azt érik el, hogy az új méh család nem a vadonba fog helyet találni, hanem már egyből az ember kezére játszik. Ha nincs ez a külső emberi folyamat, akkor ez lejátszódik magától a természetben.

Mármint mi? Mert eddig az volt a baj h nincs elég méhecske és nem lesz ki beporozza a virágokat és emiatt kipusztul az élet a Földön és jön a világvége meg az armageddon. Most meg h kiderült nem csak a méhecskéken múlik és talán már ki sem pusztulunk akkor az lett a baj?
Egyébként meg méhecske csak azért van ilyen sok mert az ember szaporította. Természetes körülmények esetén nem lenne ám ennyi mint most. Ez az aggódás most pont olyan mintha a csirkék számának a csökkenése miatt aggódnánk.
Persze aggódni meg félni mindig jó. Izgi... :-)

ez a probléma

Nézd ez egy szakma ..... nem megyek bele , de az idei évben nem volt virágzáskor méhjárás és tele lesznek a piaci standok gyümölccsel ..... nem kell aggódni . Nem a méhek munkáján múlik már a dolog .

Igen ez egy hiszti ..... amúgy nem vagyok a méhek ellen , de ez valóban hiszti . A szekemberek ezt jól tudják és nem is aggódnak emiatt . Természetesen én is védem a méheket ..... ( kertészettel foglalkozom ) ... de pl az idei évben nem igen lehetett látni a porzási időszakban őket az időjárás miatt és minden jól termékenyült ... kivétel néhány olyan fajta ami kimondottan igényli az idegen pollent .

eredményesebb és terméshozam növelő a méhbeporzás. egyes gyümölcsösökben kézi beporzást alkalmaznak, na az egy elég macerás dolog

Nagyon jó észrevétel !!!!!

Az üvegházakban szükséges a rovarporzás mivel ott nincs széljárás ami vigye a pollent . Ezért szokták a kertészek a paradicsom förtjeit rázogatni , hogy szabaduljon ki a pollen és porozzon . Szabadföldön ezt a szél végzi el .

Oké. Akkor nem tudom mit hisziznek. A teát se mézzel isszák.

Nem nyert . gyümölcsök közül van néhány kajszi cseresznye alma körte amik un . idegentermékenyülők , de a termesztett fajtáknak jó része öntermékeny . Pl az összes őszibarack öntermékenyülő ....

Na azért képzeljük csak el ha egy 200 ha-os repceföldnek mind az összes X milliárd virágját meg kellene termékenyíteni rovarokkal .

Csak hogy tisztán lássunk , az öntermékeny azt jelenti , hogy képes a saját pollenjével megtermékenyülni az idegentermékenyülő pedig azt , hogy eltérő fajtáról kell a pollen . Egy repce vagy napraforgótáblát képes a szél a sját pollenjével is megtermékenyíteni nem hozzá porzós növény .

Nem tudom ez választ ad-e: http://rovarok.blog.hu/2015/01/08/mehek_altali_beporzast_igenylo_kulturnovenyek

Érteni vélem a kérdésedet, legalábbis azt értem benne, hogy biztos, hogy kellenek-e a mezőgazdasághoz a rovarok a porzáshoz. Biztos ki lehet váltani más módon, meg ugye olyat se látott még senki, hogy paradicsomot magról ültet a nagymama, mert mindig csak a palántát dugdossa a földbe, de normális úton porzás kell a magképződéshez, ezt meg nagyban végzik a rovarok, bár a szél is sokat segít egyes növényeknél. Nem vagyok szakértő, szóval bővebbet valaki mástól, vagy ha te vagy a szakértő, akkor nem is vitatkoznék, mert nem vagyok botanikus se mezőgazdász.

tulajdonképpen maga a méz fontos

Na igen .... a repcének meg a napraforgónak nem kell beporzás öntermékenyek legalább is a nagyüzemileg termesztett fajták ( az USA-ban meg pláne )

napraforgó, repce, gyümölcsösök

Megkérdezném ..... tudna valaki 5 olyan ( élelmezési szempontból fontos ) növényt felsorolni amelyeknek szüksége van rovarbeporzásra ????

Nálunk igen, de az Usában meg állítólag azért lényeg, mert nem lenne repce, mandula, napraforgó meg hasonló termés. Ott nem a méz miatt, illetve elsősorban a porzás miatt kell országon belül utaztatni. Mert nincs elég méh.

Pl . Magyarországon , hogy hol szükséges beporozni az akácosokat ....... szóval nem egészen azért utaztatják a méheket , hogy hol van szükség rá hanem hol találnak jó mézelő helyeket . Az akác beporzása ...amire utaztatják ... nem annyira fontos lévén invazív tájidegen faj .

mikor ennek kézzelfogható, tapasztalható hatása lesz a nyugati világban, addigra késő lesz tenni az ügyért, már ha lehet egyáltalán tenni valamit. azért ott, mert a jövedelem kisebb százalékát áldozzák élelmiszerre és csak akkor érzik (érezzük), ha majd többszörösére emelkednek az árak a jelenlegi szinthez képest.
az élelmiszer túlfogyasztás és pazarlás elképesztő méreteket öltött, aminek egyes élelmiszeripari óriások rettenetesen örülnek, kell a folyamatos növekedés, a részvényesek ezt diktálják.
hajlamosak vagyunk legyinteni, pedig a környezet és természetvédelem nem pusztán önmagáért való, végső soron magát az embert védi, azért, hogy később is hozzájussunk a tiszta ivóvízhez, a táplálékhoz, legyenek szép helyek a rekreáció, felüdülés érdekében, egyre több betegség gyógyítható legyen, amire olyan állat és növényfajok adhatják meg a későbbiekben a választ, amelyek a kihalás szélére kerültek, vagy éppen megismerésük nélkül pusztultak ki. vannak természetes folyamatok, amelyek embertől függetlenül ígyis-úgy is bekövetkeznek, de magát az emberi tényezőt és hatásokat a minimálisra kell(ene) csökkenteni.
a helyzet pedig az, hogy ez nem egy új keletű bölcsesség, csak éppenséggel mindenki leszarja, amíg tele van a has

szerintem ez egy jó film a témában:

http://www.port.hu/a_mehek_vilaga_more_than_honey/pls/w/films.film_page?i_film_id=141803

Az utolsó sor nagyon szép volt!

Nem árt előre gondolkodni, max. azt mondjuk, még sem omlott össze a világ. Ártani biztos nem ártanak azzal, ha kitalálnak olyan megoldásokat, ami védi a természetet.

Amúgy meg ez a méhes dolog. Ha mind eltűnne gáz lenne. Meg oké így se jó, hogy nagy tömegben mozgatni kell, hogy porozzanak, biztos ez se jó a környezetnek. De vannak más állatok is. Lehet, hogy afelé kéne gondolkozni, hogy ne csak a méhektől várjuk a porzást. Bár a méz is jó dolog azért. De szegény Észak-Amerika. Pusztulnak a fenyők, pusztulnak a méhek, a jegesmacik sincsenek jól, a víz se sok, csak a part mentén, de ott meg túl sok lesz. Nincsenek jó kilátásaik.

bátyám méhészeti képzésen vett részt idén tavasszal amerikában (ohio). A képzésen egy szóval nem hangzott el még hasonló drasztikus adat sem, mint pl a méhek majdnem 50%-a kipusztult volna a 2014-es évben. Pedig egy nemzetközi méhész konferecia is lezajlott idő közben.

ettől függetlenül a méhek pusztulása tény, és nem valami kecsegtető folyamat.

Megint egy népriogató cikk, bár abban igaza van, hogy vannak olyan dolgok, amikre érdemes odafigyelni, és ilyenek a méhek. Kevés a méh => kevesebb a megporzás => kevesebb a termés => szűkös évek, éhínség, stb.

Az is igaz, hogy egyetemista koromban az ökológia tanárok: "Már holnap itt az ökológiai katasztrófa, meg világvége, meneküljön ki merre lát, globális felmelegedés, fajok kihalása stb."

A fizika tanszéken: "hát, volt már ilyen a földtörténetben, a helyzet azért nem olyan veszélyes, megoldjuk az energiaválságot, a felmelegedést meg mindent"

Viszont ha azt tekintjük, hogy egyre több a normálistól való extrém eltérés, akkor lehet arra következtetni, hogy valami közeleg, mint ahogy az izzólámpa is elkezd pislogni mielőtt végleg kiég.

Segáz, már dolgoznak a méh drónokon. (amúgy most tudtam meg, hogy a drone az eleve a herét jelenti). Amúgy meg országon belül utaztatják a méheket, attól függően, hol van rájuk szükség.