Izé

Így változtatja meg a Facebook az emberi agy működését
http://mivoltma.444.hu/2014/09/09/igy-valtoztatja-meg-a-facebook-az-emberi-agy-mukodeset/

Igen, valóban idegesítő, ahogy az ember arcába nyomják a nyaralást, kölköt, hülye cikkeket, persze mind spiri cikk, meg a satöbbit, de ahogy valaki is mondta, le lehet tiltani, meg nem kell felmenni, bár ugye az ember lehet, hogy kíváncsi egy-két emberre, és a többi is jön vele.

Én nagyon sokáig nem voltam fent a fészbukon, na nem ilyen sznobságból, hanem mert tudtam, hogy idegesíteni fog. És azóta annyit de annyit anyázok, hogy mekkora barmok az emberek. Meg milyen birkák. Viszont büszkén mondhatom, hogy elértem, hogy valaki beszóljon, hogy amit kitettem, írtam azt nem kéne, mert megbánthatok másokat. Mert, hogy görbe tükröt szoktam néha tartani a kedves fészbukozó közönség orra elé, csak annyira birkák, hogy nem értik az iróniát, meg a viccet.

Viszont van abban is valami tényleg, hogy mondjuk látok egy "újra rezsicsökkentés" plakátot mondjuk, nem állok le alá kiabálni, hogy mocskos fidesz, vagy nem firkálom össze, és nem megyek be a parlamentbe se, hogy én nem értek egyet. Élőszóban, élő barátokkal igen, elvitatkozik az ember, de a fészbuk egy ilyen plakátoldal. Mindenki kiteszi amit gondol, azt jól van. Bár megérdemelnék, hogy vitatkozzanak vagy fikázzák őket, mármint sokan, mert odáig is el kéne jutni, hogy amit kiteszek, kiírok, annak nyoma van, az látszik.

Ez az, amivel szerintem nem lehet védekezni. Senki nem kötelez a közösségi oldalon, hogy X vagy Y legyen az ismerősöd, vagy ha nem akarod megbántani, akkor is le lehet tiltani, hogy ne lásd a tartalmát. Semmiféle kényszer nincs arra, hogy mindenki megosztásait lásd, az pedig soha nem volt a "birkaság" jele, hogy ha láttál valamit, ami neked nem tetszett, azt nem kezdted el görcsösen hangoztatni.

Igen, csak amíg nem volt Facebook, Iwiw és társai, addig nem láttad Icukát a nap 24 órájában. Amikor meg találkoztál vele, akkor el tudtad mondani neki a véleményedet. Mindenkit nem hívhatsz fel vagy értesíthetsz chaten, ha valami bugyutaságot művel.

Amúgy van benne valami, abban, amit írsz, de szerintem a közösségi oldalak ezt felerősítik, a pofádba nyomják. Itt látod mindenki véleményét és mindenki látja a tiedet éjjel-nappal. Nyilván tízszer jobban meggondolod mit vagy hogyan írsz, mint egy társaságban egy sör mellett. És ha már ott meggondolod, akkor az életben is megfontoltabban fogsz véleményt formálni.

Itt az Izé-n pont azt szeretem, hogy lehet véleményezni, vannak érvek-ellenérvek, viták, lehet dislikeolni, amivel más tudtára adhatod, ha tájékozatlan vagy csak simán tapló. Én személy szerint sokat tanultam egyes posztokból és más hozzászólóktól. Viszont ilyen előnyöket nem tudok felsorakoztatni a Face mögött. Sőt.

Privát chaten éppen el lehetne az ilyeneknek magyarázni, hogy egy kicsit kabbeafaszomok de szerintem fölösleges mert abbahagyni valószínűleg nem fogják, ha pedig a posztjai alá írod azt gondolva, hogy talán más is így gondolja, akkor meg 200 ember fog popcornt majszolva ülni a gép előtt, hogy na vajon mi lesz?
Én úgy vagyok vele, hogy ha nem tetszik valami, amit a pofámba nyomnak ezen az undormányon, akkor inkább letiltom annak az embernek a tartalmait és nem kezdek el kommentelni, mert az ilyenek sohasem hagyják abba a shitposztolást. Az ilyen idegesítő közösségi oldalas like junkiekról oldalakat tudnék írni. Legnagyobb kedvencem az mikor készítenek magukról egy fotót, (nem szelfi mert az picsaszó) amiben a kanribancok metroszexuálisnak, a ringyók meg prostituáltnak álcázzák magukat, majd a mindenható Google segítségével keresnek maguknak egy idézetet, amit a büdös életben nem olvastak, ezt pedig a ctrl+c és a ctrl+v segítségével a kép alá illesztik és utána a véresre nyomkodják a frissítést(f5) hátha "kommizott" már valaki. Az ilyeneket reflexből tiltom le a picsába. Az ilyen hatalmas mértékű figyeleméhség egyszerűen undorító. Az ilyenek láttán úgy érzem, mint ha egy gépet vagy egy undorító drogost látnék, aki mindent megtesz hogy végre lájkot és figyelmet kapjon.
NÉZD MILYEN SZÉP A MACSKÁM! ITT ÉPPEN KAKIL UGYE MILYEN CUKI? UGYE CUKI BAZMEG? LÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁJKOLD!
UGYE MILYEN ARANYOS A GYEREKEM? LÁJKOLD A KÉPÉT BAZMEG HALLOD LÁJKOLJAAAAAAD!

Ki nem állhatom azt a szart oldalt, csak a tanuláshoz/munkához muszáj lennie mert akkor nem tudsz meg semmit. Nem is csodálom amúgy, hogy kialakult egy ilyen beképzelt picsa/nyomottkölök generáció, mert egyszerűen rá vagy kényszerítve, hogy használd a használata pedig ilyen érzelmi nyomorékká tesz. Bármit csinálsz, arról tudnia kell a világnak, egy kurva képet nem lehet megváltoztatni anélkül, hogy ne tudja meg mindenki.

Ez a félmeztelen önfotózgatás meg már annyira elterjedt, hogy valakinek már ez a normális. Most komolyan számoljátok már meg, hogy fiatal lány ismerőseitek közül, hány olyan van akinek nincs tükörben vagy anélkül pózoló pucsítós, kacsaszájas ribancos képe, amin vagy bikiniben van, vagy pedig kirakott mellel?

Van benne valami, viszont erre még mindig azt tudom mondani, hogy ha a barátnőm tehén, és büszkén mutogatja a tehénségét egy miniszoknyában a Facebook-on, akkor még mindig rászólhatok telefonon vagy privát chat-en, hogy figyelj Icukám, ezt nem kéne.

Valamiért azt érzem, hogy ez a cikk, és az ezzel foglalkozó kutatók megint meg akartak magyarázni valamit, ami nincs. Soha nem volt jellemző az emberi interakciókra és a társas együttélésre, hogy görcsösen egymás pofájába toltuk a véleményünket, ha kell, ha nem, tekintet nélkül a következményeire.

Ugyanígy nem volt jellemző az sem, hogy az emberek részt vettek egy vitában, eszmecserében, vagy kezdeményezték azt csak azért, mert lehetőségük volt rá. Amikor "nagy gondolkodók" összeültek egy kávéházban megvitatni magvas gondolataikat politikáról, társadalomról vagy a legújabb felfedezésükről, nem ült közéjük az utcaseprő csak azért, mert tudta, hogy hol van a kávéház. Miért lenne ez máshogy a közösségi oldalakon?

húú, valami gubanc lett. Ezt Achilles (1)-re akartam írni :S

Szerintem van egy olyan tulajdonsága, képessége a Facebooknak(hogy példánál maradjunk), mely birkává, illetve még birkábbá formálja az embert, azt az embert, aki erre hajlandóságot mutat.
Sőt, érdekes, mert a párom a magánéletben pont a megmondóemberek közé tartozik, de a közösségi oldalon kerüli a konfliktusokat.
Mert ugye jobb esetben a mindennapi életben, ha gondod van valakivel, akkor azt megbeszéled vele négyszemközt. Ilyenkor nincs közönség, nem látnak olyanok, kikre ez a beszélgetés nem tartozik. A Facebook esetében ezt nem teheted meg. Ugyanis amint véleményezed egy ismerősöd képét, hozzászólását, videóját, máris több 10-100 nemkívánt passzív néző figyel felhúzott szemhéjjal.

Tehát el tudom képzelni, hogy részben kiöli az emberekből az őszinteséget, könnyebben bólogató jánossá válnak egyesek.
Persze, ahogy te is írod, ehhez kell egy habitus, jellem is, de véleményem szerint van egy ilyen jellegű negatív hatása, a pozitívak mellett.

Más esetben szó nélkül elmennék emellett a bejegyzés mellet, de... ez most egy ilyen poszt :)
"hiába tudom 100%-ig, hogy nekem van igazam"
Én abban sem vagyok 100%-ig biztos, hogy holnap reggel felkel a nap, nemhogy más dolgokban.
Ha neked 100%-ig igazad van és a "csípőből idiótának" is, akkor annak a vitának nem lehet eredménye. (kivéve, ha az egyik erősebb :) )

XY követésének leállítása
asszem erre kell kattintani
ismerős marad, ebédposzt ugrik :)

Furcsa ez a kettősség, mert pl nekem is van1-2 ismerősöm, akitől már herótom van. Nap mint nap kiteszi, hogy mi az ebéd, hány cm-t nőtt a gyerek, most hol vannak éppen és milyen fasz idézetet talált éppen, vagy ő melyik szín vagy állat..., viszont nem fogom megszakítani a kapcsolatot vele és nem szólok neki, mert nyomorult egyedül neveli 2 gyerekét mert elhagyta a férje, szar a fizetése és emellett még sokat is dolgozik, arra nincs pénze, hogy vegyen magának egy normális ruhát, cipőt, elmenjen fodrászhoz és ezt is ott panaszolja el... minek rúgjak bele, minek szálljak vitába vele, így is szar neki. Amúgy lenne néhány ember akit törölnék a fenébe, de hát érdekember is vagyok, sosem tudhatom mikor lesz rájuk szükségem :D
Viszont én nem jelölgetek senkit és a sokszor nem is igazolok vissza. Nem is tudom minek vagyok fent, hiszen nem osztok meg dolgokat, nem lájkolgatok túlzottan, nem rakom ki a kirakatba az életem... Tényleg minek vagyok fent? Heh? :D

Ezt miért kell a Facebook rovására írni? Szerinted ha a párodtól a barátnője élőben megkérdezné, hogy hogy áll rajta a miniszoknya, akkor megmondaná neki, hogy úgy néz ki benne, mint egy tehén? Szerintem nem. Ez nem social media kérdése, hanem az ember jelleméből adódik.

Na hát most már csakazért is! :P

Csakazért sem ^^

De igen.

Érdekes ez, mert ahogy te is írod "Nem akarjuk, hogy tudják, hogy mit gondolunk.". Ugyanakkor szeretjük más pofájába tolni, hogy mit ettünk, hol voltunk, milyet sz.rtunk reggel.
Az a baj, hogy mindenki szerepet játszik és van, aki ezt szép lassan annyira megszokja, hogy a magánéletébe is beviszi.
"-Drágám, ízlett az ebéd?
- Ó, tökéletes volt!" (utána inkább kiköpi)
vagy
"- Nyuszkó, csini ez a ruci?
- Eszméletlen jól áll!" (annak ellenére, hogy olyan, mint egy kötözött sonka)

Bár én nem vagyok fenn fészen, de a párom gyakran meséli a friss élményeit.:)
Neki is mindig mondom, hogy miért nem mondod meg annak a tehén barátnődnek, hogy rohadtul nem előnyös az a miniszoknya neki vagy szólsz az öcsédnek, hogy ne csináljon hülyét magából a csoffadt, félmeztelen testével selfiezős képekkel...de hiába, a válasz mindig, egy "nem lehet, megsértődne, nem akarok feszkót". Ugyanakkor ő is tudja, hogy mennyire ciki.
Nem is értem, hogy ha valaki ennyire más, mint mi, akkor miért van a "barátságára", társaságára szükségünk?
Hiszen ezek nem is rendes kapcsolatok, csak felszínes ismerettségek.
Egyesek a sok felvett ismerőssel akarják bizonyítani, hogy mennyire értékesek és népszerűek?! Ezzel és a sok bugyuta megosztással, feltöltéssel próbálják becsapni magukat és másokat, hogy igenis teljes, tökéletes életet élnek egészségben, boldogságban...

Véleményem szerint egy színház az egész és a legnagyobb probléma, hogy éjjel-nappal bugyutapest színvonalú.

Maga a facebook egy komolyan vitatható téma sztem... Már maga a használata birka módon történik, és birkábbá is tesz. Botrány hogy létezik az a szemét...

Nem.

Én egyébként csak azt nem értem, hogy a cikk írója miért várta azt a social media-tól, hogy a társadalom hirtelen minden kérdést kulturáltan meg fog vitatni. Soha nem működtünk így, még kisebb közösségekben sem.

Ja erre vigyázni kell, főleg, hogy az ember mentes legyen politikától, meg baromságoktól. Illetve befigyel igen a nagytestvér effektus. Nem akarjuk, hogy tudják, hogy mit gondolunk. Bár akkor eleve ne tegye fel magát az ember socialmedia oldalra.

Ez így azért elég "aljas" volt, de értem én a tréfát ;)

Ha fészen vitatkozok valakivel, akkor arra ott a chat, ha pedig véleményt szeretnék kérni, azt szóban teszem. Senkinek semmi köze hozzá, hogy éppen egymást marjuk valakivel. Az utcán sem üvöltök senkivel... megvárom, amíg egy elhagyott részre érünk, és csak aztán tépem ki a gerincét :-)

Hát persze, mert ezt is a gyíkemberek találták ki, hogy kiöljék belőlünk a véleményt.

Amúgy ez viszont annyira nem igaz pl. itt az izére, itt aztán vannak vélemények. De igen, pont ezért, mert itt nem tudom, kivel vitatkozok, de arccal névvel képpel vállalni azért az már más. Naná. De nem csak vita nincs a fészen, na jó azért primitív emberek szoktak egymásnak beszólni, de igazából olyan tartalom sem, amivel az ember az ismerősei előtt mondjuk cikissé válhatna (csak max. politikai/összeesküvős, de ott meg van egy csoport ami keblére öleli) Gondolok itt pl. az Izén ismegjelent otthonmaszturbálok versekre. Egy ilyet kevesen osztanak meg, mert mit fog szólni hozzá a többi ember. Pedig röhög rajta.

De nincs ezen csodálkozni való, a birkaság, a sokadalomhoz való tartozás érzése nagy szükséglet a nagy többségnél, senki nem szeret Don Quijoteként magányosan harcolni, és megmutatni a kicsit is egyedi véleményét, ízlését. (mondjuk én ezt teszem, és nincs is ezer lájkom egy bejegyzésnél sem.)

Szerintem meg nem így van :)

Ez így azért nettó baromság, hiszen a Facebook-jellegű oldalak nem vitaplatformnak készültek. Más kérdés, hogy a felépítésük nem is támogatja egy egészséges vitakultúra, véleménycsere kialakulását, de miért is tenné?

Az pedig nem a social media uralta világ sajátja, hogy a gondolatainkat sokkal könnyebben vállaljuk fel és adjuk elő hozzánk hasonlóan gondolkodó társaink között.

Szerintem sok esetben az is közrejátszik abban, hogy nem vitázunk, nem szólunk, mert már egy nyamvadt álláshirdetésre való jelentkezés után is megnéznek a fb-on vagy anno iwiwen és kvázi befolyásoló tényezőként hat az életünkre. :(

+

Kicsit más jellegű a gondom, mert amúgy bárkivel szívesen vitázok, nem vagyok szégyellős. Teljesen más viszont az anyázva veszekedős, hisztizős, csak azért is nekem van igazam véleménnyilvánítás.
Az a baj, megfigyelem magamon is, hogy a sok csípőből idiótával és trollal nem lehet, nem érdemes vitatkozni, ezért inkább hozzá sem szólok a sok baromsághoz, hiába tudom 100%-ig, hogy nekem van igazam. Legyintek és megyek tovább. Miért baj ez? Mert mint sok más ember, én is arra használom a netet a kapcsolattartás mellett, hogy információkat, tudást szerezzek, de ha csak a sok barom ontja a hülyeségét, akkor az nem kis mértékben félrevezető. Hülyeséget tanulok meg, és akaratlanul is beállok azon ostobák sorába, akik őszintén állítják, hogy...