Ez az egyik gyönyörű példája a szánalmasan primitív kutatásoknak. Óriási eredménynek kell értékelnünk, hogy kísérletileg megállapították, hogy egy olyan heterogén reakció, mint a szilícium felületén történő hidrogén fejlődés egyenesen arányos a felület méretével. Mivel a gömb felülete az átmérőjének négyzetével arányos (mondjuk ez már az ókorban is ismert volt), marha meglepő, hogy mikor 10-ére csökkentették a golyócskákat a hidrogénfejlődés sebessége 150-szeresre nőt. Ha mondjuk nem pontosan 10, hanem 12-szeresére csökkentették, akkor már majdnem meg is van a bámulatos eredmény magyarázata. Vagy elég, ha egy időegységet néznek, mert a kis gömböknél, ahogy fogynak sokkal gyorsabban nő a felület, mint a nagyobbaknál.
A másik nagy megállapításuk, hogy a szilícium több hidrogént fejleszt, mint az alumínium. Mivel a szilícium 4, az alumínium meg 3 vegyértékű, ez szintén nem túl meglepő.
Majd akkor lesznek nagyom meglepve az amerikai "tudósok", ha valaki bemutatja nekik az ipari szinten tonnákban gyártott lítium-aluminium-hidridet, vagy -borohidridet, amelyek a nanoméretű szilíciumnál valszeg több nagyságrenddel olcsóbbak, és dupla annyi hidrogént is adnak.
Elképesztő, hogy bármibe beleveszik, hogy "nano" akkor már dől a pénz a kutatásra.
Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú 2013. 01. 28. 10:46 | #1
0
VÁLASZ
mire eljut a "hír" hozzánk, sok állomása van, sokan, különböző módon és szándékkal szerkesztik át
haragudni azokra kell, akik "hírt" faragtak belőle