"Imádom a magyar nyelvet..."
"Én azt imádom, ahogy zsonglőrködik vele"
Nem..tényleg nincs szükségem többre. :D
(derpina ffffuuuuuuu in 3...2...1...)
:D
Nas 2012. 03. 17. 08:43 | #51
Mit szólsz, tanultam (és nem csak a középiskolás kémia könyvből...) :) (...és épp ezért tudom, hogy a víznél máshogy működik, mint fémeknél... :) tipp: nézz utána, hogyan néz ki egy fémrács és a jég atomi szerkezete...)
"Ha azt befolyásolja akkor vizet is szerintem."
Persze, hogy befolyásolja a szennyeződés a kristályosodást (ld. túlhűlés) víz esetében is, de ennek továbbra sincs köze ahhoz, hogy hogyan tudná a folyékony halmazállapotú víz makromolekulák struktúrájának a lenyomatát megőrizni... A húrelmélet meg megint egy olyan dolog, aminek nem sok köze van a témához. Itt az a feltevés, hogy amikor már az eredeti molekula nincs is ott (akár meg is semmisült...), akkor is megmarad a lenyomata a vízben.
"Ha azt befolyásolja akkor vizet is szerintem."
Persze, hogy befolyásolja a szennyeződés a kristályosodást (ld. túlhűlés) víz esetében is, de ennek továbbra sincs köze ahhoz, hogy hogyan tudná a folyékony halmazállapotú víz makromolekulák struktúrájának a lenyomatát megőrizni... A húrelmélet meg megint egy olyan dolog, aminek nem sok köze van a témához. Itt az a feltevés, hogy amikor már az eredeti molekula nincs is ott (akár meg is semmisült...), akkor is megmarad a lenyomata a vízben.
0
VÁLASZ
sahinel 2012. 03. 17. 01:32 | #49
Ez víznél olyan lehet mint a fémeknél ha tanultad hogy szilárdulnak meg. A szennyeződés mértékétől függ a szilárdság, és hogy mennyire stabil, milyen szerkezetet vesz fel. Ugye acélgyártás stb. Ha azt befolyásolja akkor vizet is szerintem. És fagyásnál kristályosodás ugyanaz mint fémeknél mikor lehülnek.
0
VÁLASZ
sahinel 2012. 03. 17. 01:27 | #48
Ja ezért írtam hogy talán húrelmélet, vagy valami más ami magyarázatot adhat arra is hogy reagálhat fényévekre lévő atom egyszerre azzal aminek az állapotát megváltoztatod. Ez egy olyan téma amire a fizikában nincs magyarázat még. Kicsit olyan mintha mágia, vagy valami mögöttes dolog történne. Aztán lehet hogy maga az elmélet hibás, és erre lessz bizonyíték. Amíg ez nem tudott jó megvizsgálni minden oldalról.
De mint atomnál információt lehet átvehetnek egymástól a víz molekulái, atomjai, de ez nem olyan információ hogy lila rózsa 4 levéllel, és 12 tövissel volt benne meg időpont ilyesmil.
Ez csak személyes vélemény, de nem ragaszkodom hozzá, csak ha részecskék közt lehet ilyen kapcsolat, akkor lehet víznél is. Persze ez nem tudományosan elfogadható érvelés, de nem is vagyok ezek szakértője. De Imádom olvasgatni a felfedezéseket.
http://www.physorg.com/news/2012-03-wireless-message-neutrinos.html
Eddig detektálni is nehéz volt ezeket, most meg ez? Lol néha tényleg SCI-FI filmben érzem magam mikor ezeket olvasom.
De mint atomnál információt lehet átvehetnek egymástól a víz molekulái, atomjai, de ez nem olyan információ hogy lila rózsa 4 levéllel, és 12 tövissel volt benne meg időpont ilyesmil.
Ez csak személyes vélemény, de nem ragaszkodom hozzá, csak ha részecskék közt lehet ilyen kapcsolat, akkor lehet víznél is. Persze ez nem tudományosan elfogadható érvelés, de nem is vagyok ezek szakértője. De Imádom olvasgatni a felfedezéseket.
http://www.physorg.com/news/2012-03-wireless-message-neutrinos.html
Eddig detektálni is nehéz volt ezeket, most meg ez? Lol néha tényleg SCI-FI filmben érzem magam mikor ezeket olvasom.
0
VÁLASZ
sahinel 2012. 03. 17. 00:00 | #47
http://www.youtube.com/watch?v=8zm2rn5cDIU
Gyémánt színe változik szennyeződéskor ezért van sárga gyémánt pl. Ritka de itt elmagyarázza miért lehet ez.
Ugyanaz a gyémánt, csak egy másik elem kapcsolódott a kristály egyik pontjára, és ez miatt megváltozik a színe.
Ok lehet hogy maga a kristályosodást itt nem befolyásolja, de víznél valsz ez jobban kijöhet, és valószínűbb mint hogy egy sárga gyémánt kialakuljon.
Gyémánt színe változik szennyeződéskor ezért van sárga gyémánt pl. Ritka de itt elmagyarázza miért lehet ez.
Ugyanaz a gyémánt, csak egy másik elem kapcsolódott a kristály egyik pontjára, és ez miatt megváltozik a színe.
Ok lehet hogy maga a kristályosodást itt nem befolyásolja, de víznél valsz ez jobban kijöhet, és valószínűbb mint hogy egy sárga gyémánt kialakuljon.
0
VÁLASZ
Nas 2012. 03. 16. 21:01 | #33
Igazából molekuláris biológiával foglalkozom, van benne molekuláris genetika is, de nem csak az.
A víz azért nem hordozhat olyan típusú információt, amit az elmélet állít, mert folyékony állapotban nem (vagy csak random) strukturált rendszer, ami állandóan változik (pláne, ha higítgatják, melegítgetik), márpedig ahhoz, hogy információt hordozhasson mint közeg, az adott információt egyértelműen (!) leképező, stabil (!) jelet, "lenyomatot" kellene produkálnia.
A víz azért nem hordozhat olyan típusú információt, amit az elmélet állít, mert folyékony állapotban nem (vagy csak random) strukturált rendszer, ami állandóan változik (pláne, ha higítgatják, melegítgetik), márpedig ahhoz, hogy információt hordozhasson mint közeg, az adott információt egyértelműen (!) leképező, stabil (!) jelet, "lenyomatot" kellene produkálnia.
0
VÁLASZ
Nas 2012. 03. 16. 20:49 | #32
Mi a meglepő abban, hogy máshogy kristályosodnak ki az oldott anyagok, ha nem teljesen tiszta vízben történik a dolog? Felhomályosítalak, ez nem azért történik így, mert a közeg, a víz "strukturálná" a folyamatot, hanem mert a lebegő szennyeződések kristályosodási gócokként tudnak funkcionálni, ami miatt értelemszerűen máshogy, más szimmetria, stb. szerint zajlik le a folyamat, mintha spontán kéne "összeszerelődniük" a kristályoknak. Ennyi.
Mii köze van egyáltalán ennek ahhoz az elmélethez, hogy a tiszta víz képes lenne makromolekulák (!) szerkezeti lenyomatát megőrizni? Tudod, hogy mekkora egy DNS molekula, és hogy azt hány vízmolekulának kellene stabilan, tartósan megfelelő orientációban maradva körülvennie, hogy létrejöhessen az, amit az elmélet állít? Javaslom, te meg nézz utána a Brown mozgásnak, meg hogy mi történik folyékony halmazállapotban a vízmolekulákkal és a közöttük esetlegesen kialakuló másodlagos kölcsönhatásokkal akár már szobahőmérsékleten, de különösen melegítés hatására...
Mii köze van egyáltalán ennek ahhoz az elmélethez, hogy a tiszta víz képes lenne makromolekulák (!) szerkezeti lenyomatát megőrizni? Tudod, hogy mekkora egy DNS molekula, és hogy azt hány vízmolekulának kellene stabilan, tartósan megfelelő orientációban maradva körülvennie, hogy létrejöhessen az, amit az elmélet állít? Javaslom, te meg nézz utána a Brown mozgásnak, meg hogy mi történik folyékony halmazállapotban a vízmolekulákkal és a közöttük esetlegesen kialakuló másodlagos kölcsönhatásokkal akár már szobahőmérsékleten, de különösen melegítés hatására...
0
VÁLASZ
Nas 2012. 03. 16. 20:28 | #31
Ez rohadt érdekes téma egyébként, bár az általad linkelt fejlesztés is elég messze van azért még attól, hogy a természetes fotoszintetikus működéshez hasonló hatékonyságú, de ipari méretekben működő, kontrollált rendszert hozzanak létre belőle. Nehezen halad előre a dolog, mert ehhez gyakorlatilag komplett mesterséges organellumot kéne létrehozni (a "kiszolgáló" rendszerekkel együtt). A másik az, hogy interdiszciplinális terület, a saját tudományában nagyon jó, de a többiben is jártas (!) mérnököknek, biológusoknak, kémikusoknak és fizikusoknak kéne együtt dolgozniuk, akikből elég kevés van.
0
VÁLASZ
Nas 2012. 03. 16. 20:20 | #29
Arról volt szó, hogy PCR reakciót csinált az ürge, ahhoz pedig értelemszerűen hozzá tartozik, hogy tesz megfelelő oligokat és dNTP mixet is az elegyhez, nem csak enzimet, szerintem nem ez a fő gyengéje a "kísérletnek".
Abban egyetértünk, hogy a homeopátiába bele se érdemes menni.
Abban egyetértünk, hogy a homeopátiába bele se érdemes menni.
0
VÁLASZ
sahinel 2012. 03. 16. 20:15 | #28
Nas genetikával foglalkozik, vagy bioldógiának közeli ágával ha jól vettem ki eddigi kommentekből, és amiket vitákat folytattunk.
Egyébként a víz tisztasága a kristályképzésbe természetesen beleszól. Elég megnézni a http://www.youtube.com/user/periodicvideos?ob=0&feature=results_main videókat ahol pl a gyémánt színének kialakulásáról szól, vagy más kristályokkal kapcsolatos videókat.
Elképesztően kicsi szennyeződés is okozhat elszineződést. Én le voltam döbbenve mikor meghalottam mennyire kicsi dolog kell hogy egy gyémántnak szine legyen.
A víz hordozhat információt valsz de ez azért nem az Akasha. Mint a quantummehanikánál is az atomok kapcsolódhatnak egymáshoz, és akármekkora távolság van köztük ha változtatsz az állapotán az egyiknek, a másik reagál. Ez vagy ehhez hasonló lehetséges hogy van víznél is, de majd meglátjuk. A fizikusok is ki vannak erre akadva, és ezért mondta Einstein is hogy nem igazán hisz a quantumfizikában:D
Egyébként a víz tisztasága a kristályképzésbe természetesen beleszól. Elég megnézni a http://www.youtube.com/user/periodicvideos?ob=0&feature=results_main videókat ahol pl a gyémánt színének kialakulásáról szól, vagy más kristályokkal kapcsolatos videókat.
Elképesztően kicsi szennyeződés is okozhat elszineződést. Én le voltam döbbenve mikor meghalottam mennyire kicsi dolog kell hogy egy gyémántnak szine legyen.
A víz hordozhat információt valsz de ez azért nem az Akasha. Mint a quantummehanikánál is az atomok kapcsolódhatnak egymáshoz, és akármekkora távolság van köztük ha változtatsz az állapotán az egyiknek, a másik reagál. Ez vagy ehhez hasonló lehetséges hogy van víznél is, de majd meglátjuk. A fizikusok is ki vannak erre akadva, és ezért mondta Einstein is hogy nem igazán hisz a quantumfizikában:D
0
VÁLASZ
norbertvincze 2012. 03. 16. 19:52 | #27
"(Folyékony halmazállapotú víz mint makromolekuláris struktúrák lenyomatát megőrző közeg? Ráadásul sokszoros hígítás után?"
olvass utána ennek a bácsinak, hogy mit csinál:
Emoto Masaru
http://www.youtube.com/watch?v=aBuGpJsXJuQ
(nem tudom miért kell hozzá az a magyar kommentár is)
egyébként:
http://www.youtube.com/watch?v=ILSyt_Hhbjg&feature=related
"Amíg független kutatócsoportok képtelenek hitelt érdemlően megismételni a kísérletet, addig ez kb. annyi, mintha kitalálta volna az egészet." ezzel részben egyet értek, de itt is közrejátszó tényező a két rés kísérlet eredménye.
olvass utána ennek a bácsinak, hogy mit csinál:
Emoto Masaru
http://www.youtube.com/watch?v=aBuGpJsXJuQ
(nem tudom miért kell hozzá az a magyar kommentár is)
egyébként:
http://www.youtube.com/watch?v=ILSyt_Hhbjg&feature=related
"Amíg független kutatócsoportok képtelenek hitelt érdemlően megismételni a kísérletet, addig ez kb. annyi, mintha kitalálta volna az egészet." ezzel részben egyet értek, de itt is közrejátszó tényező a két rés kísérlet eredménye.
0
VÁLASZ
sahinel 2012. 03. 16. 07:49 | #26
http://www.physorg.com/news/2012-02-ut-biosolar-breakthrough-cheap-easy.html
Lehet már nem is kell olyan sokat várni erre:D
Lehet már nem is kell olyan sokat várni erre:D
0
VÁLASZ
Nas 2012. 03. 16. 03:16 | #24
:D
"de elindíthat-e illetve mozgásban tarthat élettani vegyi reakciókat foton kibocsájtás és elnyelés"
Ezt úgy hívják, fotoszintézis...eléggé elterjedt dolog... :) A mechanizmus részleteiről, működéséről elég sok infónk van, de reprodukálni még nem tudjuk (na, az lenne a Nobel-díjas munka, minden eddiginél hatékonyabb energiatermelő rendszert lehetne előállítani vele). De a növényeknek is jó pár trükkre van szüksége a gerjesztett energia átkonvertálására, megfelelő irányba történő szállítására, stb., pár millió évig eltartott, amíg megtalálták ennek a hatékony módját...
"de elindíthat-e illetve mozgásban tarthat élettani vegyi reakciókat foton kibocsájtás és elnyelés"
Ezt úgy hívják, fotoszintézis...eléggé elterjedt dolog... :) A mechanizmus részleteiről, működéséről elég sok infónk van, de reprodukálni még nem tudjuk (na, az lenne a Nobel-díjas munka, minden eddiginél hatékonyabb energiatermelő rendszert lehetne előállítani vele). De a növényeknek is jó pár trükkre van szüksége a gerjesztett energia átkonvertálására, megfelelő irányba történő szállítására, stb., pár millió évig eltartott, amíg megtalálták ennek a hatékony módját...
0
VÁLASZ
Nas 2012. 03. 16. 03:03 | #23
:) Mindent összevetve nekem továbbra is az a véleményem, hogy csak nem tud a faszi tisztaságot tartani a laborjában...
Amíg független kutatócsoportok képtelenek hitelt érdemlően megismételni a kísérletet, addig ez kb. annyi, mintha kitalálta volna az egészet. Igazából a dolog elvi magyarázata is eléggé gyenge lábakon áll. (Folyékony halmazállapotú víz mint makromolekuláris struktúrák lenyomatát megőrző közeg? Ráadásul sokszoros hígítás után? O.o Már szobahőmérsékleten is szétszedi a Brown mozgás az időszakosan esetleg kialakuló "struktúrát", pláne a PCR reakcióhoz kellő 95 °C-os melegítés...).
Amíg független kutatócsoportok képtelenek hitelt érdemlően megismételni a kísérletet, addig ez kb. annyi, mintha kitalálta volna az egészet. Igazából a dolog elvi magyarázata is eléggé gyenge lábakon áll. (Folyékony halmazállapotú víz mint makromolekuláris struktúrák lenyomatát megőrző közeg? Ráadásul sokszoros hígítás után? O.o Már szobahőmérsékleten is szétszedi a Brown mozgás az időszakosan esetleg kialakuló "struktúrát", pláne a PCR reakcióhoz kellő 95 °C-os melegítés...).
+1
VÁLASZ
pilukki 2012. 03. 16. 01:19 | #22
Igen elindíthat és mozgásban tarthat de csak keveset és nem túl hatékony(állatokhoz már nem elég).
Arra(a kérdésnek nincs értelme). Talán. Fotonkibocsátáshoz minden elég ami >°K.
Amúgy mondtam, hogy létezik!!!
Most én vagyok a próféta, boruljatok térdeim elé!
Arra(a kérdésnek nincs értelme). Talán. Fotonkibocsátáshoz minden elég ami >°K.
Amúgy mondtam, hogy létezik!!!
Most én vagyok a próféta, boruljatok térdeim elé!
0
VÁLASZ
Tooni 2012. 03. 15. 23:57 | #19
Nem tanultam annyi fizikát, hogy ezt kapásból vágjam, egyelőre nem is akarok/tudok/érzek indíttatást ennek utánajárni, de elindíthat-e illetve mozgásban tarthat élettani vegyi reakciókat foton kibocsájtás és elnyelés?
Merre bocsájtja ki (mint egy vörösvértest az oxigént hasonlattal) a fotont elnyelő atom azt, amikor visszaáll gerjesztett állapotából? Netán egy másik anyag atomjára vagy egy molekulára képes így hatni? Kell ehhez egy megfelelő hőmérséklet vagy nevezzem inkább megfelelően sűrű koncentráltságú elektromágneses környezet? Na, ezt mondja meg aki biofizikus ha van olyan egyáltalán. Vagy mikrobiológus. Valaki? :)
Merre bocsájtja ki (mint egy vörösvértest az oxigént hasonlattal) a fotont elnyelő atom azt, amikor visszaáll gerjesztett állapotából? Netán egy másik anyag atomjára vagy egy molekulára képes így hatni? Kell ehhez egy megfelelő hőmérséklet vagy nevezzem inkább megfelelően sűrű koncentráltságú elektromágneses környezet? Na, ezt mondja meg aki biofizikus ha van olyan egyáltalán. Vagy mikrobiológus. Valaki? :)
0
VÁLASZ
Tooni 2012. 03. 15. 23:50 | #18
"nincs értelem élő rendszerről beszélni. " nincs értelme általunk élőnek tekintett rendszerről beszélni.
Ha veszel egy kellőképpen kicsi időszeletet, egy pillanatot, nincs értelme bonyolultabb rendszereket sem élőnek titulálni, hiszen látszólag semmi sem játszódik le bennük, vagy összefüggés sem igazán lenne látható közöttük. Egy nagy halom molekula egy rakáson. Legyen mondjuk egy baktérium, mert a vírusokat már nem tekintik ugye élő anyagnak. No, az a baci legyen spóraformában, kellőképp lelassult, megállt anyagcserével. Nahát, nem él! Szóval ahogy itt már átfutottunk párszor rajta, Nas is, meg az ő nyomdokaiban ;) Szentgyörgyi bá is, nem igazán van határ élő-élettelen között.
Ha veszel egy kellőképpen kicsi időszeletet, egy pillanatot, nincs értelme bonyolultabb rendszereket sem élőnek titulálni, hiszen látszólag semmi sem játszódik le bennük, vagy összefüggés sem igazán lenne látható közöttük. Egy nagy halom molekula egy rakáson. Legyen mondjuk egy baktérium, mert a vírusokat már nem tekintik ugye élő anyagnak. No, az a baci legyen spóraformában, kellőképp lelassult, megállt anyagcserével. Nahát, nem él! Szóval ahogy itt már átfutottunk párszor rajta, Nas is, meg az ő nyomdokaiban ;) Szentgyörgyi bá is, nem igazán van határ élő-élettelen között.
0
VÁLASZ
Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú 2012. 03. 15. 23:39 | #17
Ez a biofoton dolog nekem ott sántít a legjobban, hogy az elektromágnese hullámok vegyérték elektronátmenetek során szoktak létrejönni. (Na persze, ha nem a röntgen vagy gamma fotonokról beszélünk, de azért az biológiai folyamatokban elég dúúúlva lenne.) Ebben a mérettartományba nincs értelem élő rendszerről beszélni.
0
VÁLASZ
Tooni 2012. 03. 15. 20:23 | #12
OK, rákerestél biofotonra, és találtál egy csomó hasznavehetetlen dolgot. De most tedd félre a guglit és nevezzük biofotonnak a szervezetben képződő fényrészecskéket. Milyen utat járhatnak be ezek, a molekulák atomjaiban reakciók során bekövetkező elektronpálya módosulások hatására keletkezve, felszabadulva. Hé, csak be kell helyettesíteni azt ami nyilvánvaló, és máris egész új távlatok nyílnak: az elektronfelhőt állóhullámként, a sejtek alkatrészeit beleértve a sejtfalat is optikailag vezető kristályokként (amolyan üvegszál-féle). Most pedig egy üzenet a túlvilágra: Kapd be! :D:D:D
0
VÁLASZ
pilukki 2012. 03. 15. 19:59 | #10
Mivel erről nem igen hallottam ezért utánanéztem.
Legelső gyöngyszem:
http://en.wikipedia.org/wiki/Biophoton
főleg ez a mondat: This form of research necessarily ignores more recent theory from findings fundamental to the scientific investigations of quantum physics and Energy Medicine.
In any case, the conventional sciences based in materialism
Ez annyira tipikusan jellemző az áltudományra, hogy csak na(bár a cikk nagyrésze helyes).
Rövid guglizás után ezt találtam:
http://www.cheniere.org/books/aids/ch5.htm
Első mondat:
In orthodox chemistry, one of the strongest dogmas is the stubborn insistence that it is impossible to create another element by chemical reaction.
Ezután belemegy alkímíával kapcsolatos hülyeségekbe. Áltudomány a legmagasabb fokon.
A linkeden meg szó esik a photorepairről. Ha valaki nem tudná az a jelenség ez
http://cancerres.aacrjournals.org/content/60/9/2458
És nem valami hasonlót hasonlóval kezelni hülyeség(ami fizikailag és biológiailag is lehetetlen).
Amúgy nem olvastam végig mert nagyrésze fájdalmasan nagy hülyeség.
Legelső gyöngyszem:
http://en.wikipedia.org/wiki/Biophoton
főleg ez a mondat: This form of research necessarily ignores more recent theory from findings fundamental to the scientific investigations of quantum physics and Energy Medicine.
In any case, the conventional sciences based in materialism
Ez annyira tipikusan jellemző az áltudományra, hogy csak na(bár a cikk nagyrésze helyes).
Rövid guglizás után ezt találtam:
http://www.cheniere.org/books/aids/ch5.htm
Első mondat:
In orthodox chemistry, one of the strongest dogmas is the stubborn insistence that it is impossible to create another element by chemical reaction.
Ezután belemegy alkímíával kapcsolatos hülyeségekbe. Áltudomány a legmagasabb fokon.
A linkeden meg szó esik a photorepairről. Ha valaki nem tudná az a jelenség ez
http://cancerres.aacrjournals.org/content/60/9/2458
És nem valami hasonlót hasonlóval kezelni hülyeség(ami fizikailag és biológiailag is lehetetlen).
Amúgy nem olvastam végig mert nagyrésze fájdalmasan nagy hülyeség.
0
VÁLASZ
Tooni 2012. 03. 15. 19:49 | #9
Ugyancsak a biofotonra visszatérve, egész jó dolog újragondolni testünk működését vagy általánosságban az életfolyamatokat egy - és most remélem jól idézek - "érdekes szimmetriájú, múló kristálymódosulat" ként, ha a testünk hőjét adó molekulák rezgésének okát, a kémiai reakciókból eredő hősugárzást szépen elkezdem elektromágneses sugárzások együtt és kölcsönhatásából eredő... affene túlbonyolítom..
szóval a sejtrendszert behelyettesíthetjük optikai processzorként, amik vezetik a fényt. Vagy egyéb e.m. hullámot.
Valami ilyesmi.
szóval a sejtrendszert behelyettesíthetjük optikai processzorként, amik vezetik a fényt. Vagy egyéb e.m. hullámot.
Valami ilyesmi.
0
VÁLASZ
Tooni 2012. 03. 15. 19:33 | #8
Ohh, nem megengedett link, mert már volt egyszer, sebaj, újraírom:
Nem kell tévednie, hanem kiegészül.
Amit itt linkeltem:
http://www.ize.hu/comments.php?post_id=20969&reply_id=390438
abban van a Kaznacheyev-kísérletsorozat, eredetileg ezt kerestem részletesebben, pont a fenti témáról kíváncsiságból.
Ellenőrzött, megismételt, nem ufószakértők művelték.
Az egészséges sejttenyészet hermetikusan elzárva a betegtől elkapta ugyanazt a betegséget, pedig semmi más nem érte, csak a fénye.
Ja igen, és a kvantumteleportáció, meg a fotonpár-kísérletek, amiben kapcsolatot mutattak ki két foton között, pedig nem kellene legyen azok közt sem kapcsolat.
Nem kell tévednie, hanem kiegészül.
Amit itt linkeltem:
http://www.ize.hu/comments.php?post_id=20969&reply_id=390438
abban van a Kaznacheyev-kísérletsorozat, eredetileg ezt kerestem részletesebben, pont a fenti témáról kíváncsiságból.
Ellenőrzött, megismételt, nem ufószakértők művelték.
Az egészséges sejttenyészet hermetikusan elzárva a betegtől elkapta ugyanazt a betegséget, pedig semmi más nem érte, csak a fénye.
Ja igen, és a kvantumteleportáció, meg a fotonpár-kísérletek, amiben kapcsolatot mutattak ki két foton között, pedig nem kellene legyen azok közt sem kapcsolat.
0
VÁLASZ
pilukki 2012. 03. 15. 19:22 | #7
A Wakefield-féle szörnyedelem meg Beneviste megismételhetetlen kísérlete is hasonló helyen jelent meg. Az, hogy egy peer-reviewed lapban jelenik meg még nem feltétlenül jelenti azt, hogy igaz, de mindenképp egy pozitív jel.
Azonkívül ahhoz, hogy az eredmény helyes legyen, a fizka, kémia és minden egyéb természettudománynak tévednie kéne.
Azonkívül ahhoz, hogy az eredmény helyes legyen, a fizka, kémia és minden egyéb természettudománynak tévednie kéne.
0
VÁLASZ
Tooni 2012. 03. 15. 19:09 | #5
Várj még egy kicsit az ilyen kijelentésekkel. Ezt speciel ismerem:
http://noob.hu/2012/03/15/scan0001.jpg
Amint láthatod, nem egy ufómagazinban jelent meg ez a cikk.
Vitatkozni nem nagyon tudok, rég frissítettem az infót, de épp a napokban volt rajta a listámon, hogy utánanézzek.
Úgyhogy köszönet Norbertnek a cikkért, időt spóroltál meg nekem a kereséssel!
És hálám még annak, akitől az infót kaptam, jó helyen landolt ;)
http://noob.hu/2012/03/15/scan0001.jpg
Amint láthatod, nem egy ufómagazinban jelent meg ez a cikk.
Vitatkozni nem nagyon tudok, rég frissítettem az infót, de épp a napokban volt rajta a listámon, hogy utánanézzek.
Úgyhogy köszönet Norbertnek a cikkért, időt spóroltál meg nekem a kereséssel!
És hálám még annak, akitől az infót kaptam, jó helyen landolt ;)
0
VÁLASZ
pilukki 2012. 03. 15. 18:21 | #3
Kicsit utánanéztem. Ami kiderült az lényegében az volt, hogy a kutatás rossz volt még akkor is ha elfogadjuk az eredményt. Amúgy meg mi van a francia tudósokkal? Muszály mindegyiknek megőrülnie?
Ha a másik kémcsőben legalább a szükséges amino-savak és ribóz lett volna, akkor lenne ennek matematikai esélye is. Így viszont teljes hülyeség.
norbertvincze megint alkotott:D
Ha a másik kémcsőben legalább a szükséges amino-savak és ribóz lett volna, akkor lenne ennek matematikai esélye is. Így viszont teljes hülyeség.
norbertvincze megint alkotott:D
+1
VÁLASZ
http://img.chan4chan.com/img/2011-01-06/the_look_of_nobody_home_by_tjflex2_from_flickr_cc-nc-nd.jpg
Schrödinger macskája egy fél dobozban :D