Izé

Az elektromos autóké a jövő? Sajnos a jelenlegi elemes technológia nem tesz lehetővé, csak korlátozott utazási távot, a videóban ennek megoldásáról van szó (bővebben itt a projekt weboldalán). Az elektromos autó témájáról film is készült, illetve a Renault-Nissan konszern annyira bízik az új technológiában, hogy a napokban rendezett Frankfurti Motor Show-on a Nissan Leaf mellett 4 Renault EV tanulmányt mutatott be. Emellett Kína is fejleszt a piacra, a BYD E6 modellt. Az autókat tápláló elektromos energia azonban még mindig javarészt nem megújuló energiákból származik, ám így is jóval kisebb ökológiai kárt okoznának ezek az autók.

Nem újkeletű dolog, de még mindig aktuális, ugyanis a kamera azóta is üzemel, sőt már több kereszteződésbe is telepítettek hasonlót, ami a kiszabható bírságokból befolyó összegeket meghatványozza.

A legcsúnyább, hogy vannak szponzorai is. Azért azt valaki elmondhatná, hogy a The Sims az milyen cég, mert én eddig csak az Electronic Arts-ot ismertem. :D

Aki lusta megkeresni a kis búzacsírának a videóklipjét, annak tessék itt van (igen, hivatalos klip! :D)
Félve írom le, hogy állítólag a klip zenei producere Rakonczai Viktor, és Indián a rendezője.

De a honlapon több videót is találhattok róla, mint pl. azt a fergeteges táncpróbát, ahol egy felmosónyélbe énekel.

Így gázolták el azt a motoros rendőrt Hollandiában szeptember elsején, aki csak tiszta utat akart csinálni a közeledő mentőautónak az autópálya felhajtójánál.

A hagyomány 2002 óta hivatalosan szerepel a spanyol nemzeti örökség listáján, a szokás 1945-ig nyúlik vissza. Akkor állítólag két helybeli egy mulatozáson összeveszve paradicsomot kezdett egymáshoz hajigálni. A városlakók azóta minden augusztus utolsó szerdáján óriási önfeledt paradicsomhajigálást rendeznek.

Mai ismeretterjesztő rovatunkban: a Guinea- v. medinaféreg (Dracunculus medinensis), mely egy Afrikában honos parazita fonálféregfaj. A féreg lárvái a fertőzött víz fogyasztásával kerülnek be a szervezetbe, majd az emésztőrendszerben válnak ivaréretté. A megtermékenyített nőstények (melyek akár egy méteresre is megnőhetnek) a bőr alatti kötőszövetben húzzák meg magukat, majd a fertőzéstől számított egy év múlva megindulnak, és igen fájdalmas keléseket hoznak létre a bőr felszínén a lábszár vagy a lábfej tájékán. Amikor a delikvens a fájdalmat enyhítendő vízbe mártja a lábait, a nőstény féreg a kifakadt kelésen keresztül kidugja hátsó testvégét, hogy a szabadba engedje több ezer utódját. A kezelés egyetlen módja, ha ilyenkor az állat végét megcsípik, felszúrják egy hegyes pálcikára, majd csavarnak rajta egy egészen kicsit, óvatosan, nehogy a kötőszöveti rostokra felcsavarodott féreg nagyobbik része bennszakadjon. Majd a következő napon tovább tekernek rajta, és így tovább heteken át. Ez a procedúra rendkívül fájdalmas (a féreg latin neve, a Dracunculus is arra utal, hogy ez olyan érzés, mintha egy sárkány tüze égetné az embert vagy egy tüzes kígyó tekeregne a bőre alatt), és akár egy hónapig is eltarthat, mire teljesen sikerül megszabadulni az állattól. Ezt a fajta kezelésmódot egyébként már az ókortól kezdve alkalmazzák, és egyes elképzelések szerint a gyógyszertárakon vagy a WHO logóján látható közismert, a gyógyítást szimbolizáló jelkép sem az Aszklépiosz botjára tekeredő kígyót, hanem sokkal inkább a pálcikára felcsavart medinaférget ábrázolja.

"A nagyon népes hangyacsaládnak nem elegendő egy fészek, hanem a főfészek közelében mellékfészkeket épít, ahonnan utak vezetnek a központba. Az utakon azután rendszeres és állandó járatok vonulnak." (Wikipedia)