Izé

Egyetértek, főleg az utolsó mondatoddal. Arra nagyon jó ez a cikk, hogy felhívja a figyelmet az öngondoskodás fontosságára! Én is nemrég kezdtem el a témával foglalkozni és hát, nem túl biztató a jelenlegi helyzet.
Az is igaz, amit többen mondanak, és ebből kerekedett ki a vita is, hogy ez mennyire megvalósítható... szerintem nem ez itt a fő kérdés, hanem az, hogy nekünk, egyénenként, a lehetőségeinkhez mérten milyen megoldás a legjobb arra, hogy a pihenő (mert nyugdíj nélkül nem nevezném nyugdíjas éveknek) időszakunkban miből tartjuk fenn magunkat.
Ahogy szétnéztem, a mai megtakarítások nagyon nagy része (szerencsére nem mind) unit-link típusú, azaz vannak portfóliók, amikből válogathat az ember. Aztán vagy hoz, vagy elviszi a pénzed, de a társaság minden esetben jól jár. Na én ilyenbe még egyszer nem tenném a pénzem. Sokkal ésszerűbbnek és biztonságosabbnak tartom az állampapír alapú befektetéseket. Bár tény, hogy nem ígér akkora hozamot, mint egyes kockázatosnak mondott portfóliók, de a biztos 4-8% még mindig jobb, mint az, ha ígérnek 18%-ot, aztán lelépnek a pénzeddel, mert "Új cég, új lehetőség, ki ne maradj belőle!"
És ami még fontos ezzel kapcsolatban, hogy a pihenő időszakra való takarékoskodásra úgy kell tekinteni, mint hosszú távú megtakarításra. Tehát, nem 5-10 évben érdemes gondolkozni, hanem inkább 20-30-ban és annyi pénzt félretenni, ami kellően sok ahhoz, hogy abból (vagy a kamataiból...) idősebb korunkban megélhessünk, de nem túl megterhelő a mindennapokban félretenni. ha havi 2000 Ft, akkor annyi (a semminél több), ha 20.000, akkor annyi, ha 200.000 Akkor meg annyi.
Összegezve, szerintem aki tud, tegyen félre. Jól nézze meg, hova teszi, minél nagyobb egy társaság múltja, annál inkább mutatja a biztonságot és olyan összeget válasszon, amit ki tud gazdálkodni, és vélhetően elég nagy tőke lesz ahhoz, hogy kitartson a munka utáni években. Szerintem ma Magyarországon ez az a minta, amit érdemes követni.

Megelőztél, éppen mondani akartam, hogy egy újabb színre lépő troll az... :D

http://www.youtube.com/watch?v=EeNXtRk9Wpo

Azért a 30 millió dolláros határ elég alacsony. Aki nem tud megvenni egy 100 milliós jachtot, az nem szupergazdag.

És mire lehet költeni a pénzt? bár gondolom ezek inkább celebeknek való: http://video.gq.com/series/most-expensivest-shit

Nálam sem lapoz

Paréjok.

(Mielőtt a kutyás téma újraindul: A vadászoknak tényleg feladata a kóbor kutyák kilövése, mert elég súlyos károkat tudnak okozni - pl. konkrétan széttépik az őzgidákat, veszettséget terjesztenek, stb. Viszont gyakran hallani olyat, hogy olyan pl. gombászó kutyát lőnek ki a gazdája mellől (!), aminek még csengő is van a nyakában, tehát egyértelmű, hogy nem kóbor állatról van szó. Viszont igaz, hogy a kóbor kutya kérdésben elsősorban a felelőtlen tulajdonosokat kéne jól seggbe rúgni.)

Szia"norbertvincze".

Mire jutottál az extraszensz olvasással kapcsolatban?

Így több hónap után?

Üdv: Norbi

azt legalább felügyelik mi kerül ki
ellenben,
hogy (khmm..) ki regisztrál..

;-D

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a testépítés sport, viszont nem minden "testépítő" sportoló.
Azt hiszem bubi66 arra gondolt, hogy azok nem tekinthetők sportolónak, és így sportnak sem a tevékenységük, akik nem a kitartó, alázatos munkával érik el a céljaikat, azaz csak ilyen mesterséges szarokkal tömik magukat, gyakran a testmozgás nélkülözésével, majd így bájolognak ismerőseik, a tükör és a tömeg előtt.
Viszont ez nem csak a testépítésben van így.Csak ugye ilyen tekintetben ez a leglátványosabb.Legyen az foci, bringa, úszás vagy díjugratás, mindenhol vannak csőcselékek, olyanok, akik az adott sportágat és esetekben a többi becsületes résztvevőt járatják le idióta, felelőtlen viselkedésükkel.
Ha tehetném komolyan büntetném az ilyen kóklereket, férgeket.Csakúgy, mint a drogosoknak, a koxolóknak sem adnék ingyenes orvosi ellátást.Ha ekkora baromarcú volt valaki, akkor vállalja a további következményeket is.
Sokáig foglalkoztam testépítéssel.A baráti körömben én voltam az egyetlen, aki nem nyúlt semmi ilyen jellegű szerhez.Akkor valóban én voltam a "legkisebb", viszont végig kellett néznem, ahogyan az amúgy jó fizikumú, életerős, életvidám társaim, barátaim szépen, lassan leépülnek, egy kétlábon járó ronccsá válnak.
Senkinek nem kívánom azokat a pillanatokat, mikor a legjobb barátod zokogva, a válladra borulva kér segítséget, mert úgy érzi, hogy azonnal felköti magát.
Furcsa, hogy azért nyúlnak sokan ilyen szerekhez, mert az hiszik ettől erősebbek, izmosabbak és ezáltal boldogabbak lesznek, majd kis idő elteltével pont az ellenkezőjét érik el.
Van ismerősöm, akinek már évekkel ezelőtt nem ajánlották az orvosok, hogy megvegyen egy hosszabb olvasnivalót, mert nem fog a végére érni.
Aki akkor 1-2 évig "izmos" volt a szerek hatására, most egy testi, szellemi roncs.Én, aki tiszta maradtam, most egészségesen, boldogan élek.Pedig mennyit próbáltam nekik segíteni és lebeszélni őket erről a marhaságról.:(