Izé

Én meg ezen: https://www.facebook.com/MrBiasReview/videos/891474100937102/

Az igen, boldog város lehet, ahol ez a legnagyobb probléma.

Amúgy nem vagyok híve a járművön való evésnek. Enni (és nemi életet élni) otthon kell. De azért nem mindegy mit, meg hogyan, meg hát valami emberség is van a világon. Elvileg. Na nem az ellenőrökben. Náluk műtéti úton távolítják el az ésszel együtt, amikor felveszik őket.

Nem csak az a megoldás létezik, hogy ha a másik szarik bele valamibe, akkor én megcsinálom helyette. Seggbe is rúghatom, hogy észhez térjen, és akkor talán elgondolkozik rajta, hogy kezdjen valamit a renitens viselkedésével. Egyáltalán nem gondolom, hogy jó az a nevelési elv, hogy mindent csináljunk meg a másik helyett, amihez neki nem fűlik a foga, hogy megszűnjön a probléma. Szerintem inkább rá kell vezetni (rábeszéléssel, motiválással, kényszerítéssel, kinél mi válik be), hogy igenis ő maga csinálja meg azt, amit neki kéne, hosszú távon ez a működő megoldás.

Egyébként nekem azzal volt problémám, hogy te ezt az egészet (hogy a gazda intézze el a földjén motorozóknak a pályát) a normális, kölcsönös odafigyelés kategóriájába soroltad. Ez viszont marhára nem az, hanem az oltári nagy, egyáltalán nem automatikusan elvárható szívesség kategória - pláne úgy, hogy olyanoknak kedvezzen, akik előtte ők háborgatták. Kicsit analóg esetnek érzem a segély kérdéskörét. Egyesek ezt úgy veszik, hogy nekik alanyi jogon jár, hogy mások segítsék őket, és nekik nem kell semmit tenniük azért, hogy erre ne legyen szükség. Hát, ez kurvára nem így van. Az egymásért érzett felelősségnek KÖLCSÖNÖSNEK kell lennie. Segítek a másikon, ha bajban van, ő viszont nem arra apellál, hogy majd én kihúzom a szarból, hanem tesz érte, hogy lehetőleg erre ne legyen szükség. EZ lenne a normális, kölcsönös odafigyelés.

Na te sem kapsz a Jézuskától ajándékot!

A természet és a technika szimbiózisa:)

Így jár, aki bosszút áll:P

Nem csak a sebességek pakolgatása miatt hiányozna. Hanem ha pl motorfék céljából váltok vissza, kigondolom melyik fokozat lesz a megfelelő, és utána a kuplunggal még mindig variálhatom, hogy szép lassan engedem rá, vagy hirtelen, a z eelképzelt hatás érdekében... vagy ahogy pont jó ritmusban teszem ki üresbe, élvezem mikor nagyon jól sikerül eltalálni, hogy mikor engedjem ki üresbe, és mennyi gurulás után húzzam vissza egy adott sebességbe.

Meg hangulatfüggően eldönthetem, hogy gyorsan, sportosan váltok, vagy éppen lustán, másodpercekig csak gurulva... amilyen kedvem van. Meg abban biztos vagyok, hogy egy modern, jól programozott automata jobban tudja, hogy a pillanatnyi körülmények között mi a legideálisabb sebességfokozat, mint egy ember. De de azt az automata soha nem fogja tudni, hogy mit akarok 3 másodperc múlva.

Elhiszem, hogy kényelmes az automata váltó, de azért kicsit tartok a manuális váltók visszaszorulásától.

A két pedállal vezetést (mondjuk akár elektromos autónál), én úgy tudnám elképzelni, hogy ha a váltókar helyett lenne egy fokozatmentesen állítható kar, ami azt szabályozza, hogy mennyire intenzív legyen a motorfék hatás, ha elveszed a lábad a gázról. Az egyik véglet az az üresben gurulás lenne. Azt hiszem egy ilyet szívesen szoknék meg, de még nem hallottam ilyen megoldásról. Pedig nekem így tűnne logikusnak, jónak, de lehet, hogy különc vagyok ezzel :D

https://youtu.be/xh3_NAyZL2U