Izé

Angelina Jolie margójára

Szendi Gábor:
Nem kéne mellrákban meghalni senkinek

A BRCA1 és 2 rákkeltő mutációk mindig is velünk voltak, s azért nem szelektálódtak ki, mert nem okoztak rákot. A mutáció már a majmoknál és más emlős állatoknál is jelen van, mégsem ismerünk mellrákos majmokat. Mellrákos kutyát viszont inge, mert ő azt eszi, amit a gazdái. A természeti emberek ugyanúgy hordozói e mutációknak, rák mégsem alakul ki bennük. A mellrák gyakorisága a 20. század során folyamatosan nőtt. Egy amerikai vizsgálatban az 1930 előtt és után született BRCA1 hordozókat hasonlítottak össze, és kiderült, hogy a '30 előtt születetteknek 20% -a, az '30 után születettek 65%-a volt mellrákos 50 éves korára. Mi a különbség a két csoport között? Legfőképp a táplálkozás.

http://www.tenyek-tevhitek.hu/nem-kene-mellrakban-meghalnia-senkinek.htm

a végén még kiderül, h miért van több anyag, mint antianyag
http://press.web.cern.ch/

Az a felvetés, hogy sokan nem tudják hol laknak: akkor miért volt vonaton? ha nem akarok kimozdulni a faluból akkor nem lépek ki.
1500 km átaludni nevetség nem a Japán vagy francia gyorsvonattal ment.
Az ausztrál szülök rabszolgasorsba tartották mert csak most jutott olyan anyagi helyzetbe, hogy keressen...
Nevetség

Alig tudtam megfogni azt a rohadt egeret.
Hiába vallattam, hogy árulja el hol vannak a társai, hallgat mint a sír.
Így nehéz lesz zenekart csinálni. :D

lovári nincs???????,,,

Nem véletlenül ragaszkodnak foggal körömmel a bankjaikhoz. Ha azok megszűnnek, még dolgozniuk kellene, ahelyett, hogy a más országokban "verítékkel" (vagy inkább vérrel) megkeresett lézerjani féle pénzeket sarcolnának.

A cikkíró, a káendhá, meg aki még úgy gondolja, hogy a magyarok ilyenek, az lesz*phat egy vagyon n*ggert. Ez egy megrendezett szarság. Ha meg nem is, ez a fajta általánosítás rágalom. Tizenpár éves koromban loptam utoljára, akkor is két doboz cigit... Szóval a k*rva anyátokat ;-)
Viszont ha tudtam volna, hogy K&H kampány, akkor felgyújtom az egészet a p*csába, szintén mert a k*rva anyjukat.

A clerks 2-ben nyomatták ezt a seggből szájba témát (értem én, h. onnan a nick), ám a való életben nem gondolom, hogy "bejön".

http://www.liveleak.com/view?i=668_1382344459

Lehet, hogy ez brutálisan hangzik, de úgy kell gondolnia az illetőre mintha meghalt volna. Szabályosan meg kell gyászolnia az elvesztését, le kell zárnia véglegesen a vele töltött időt. Tudatosítania kell magában, hogy ezen már nem lehet változtatni, de az élet megy tovább, ettől még nincs vége. Mindenképpen meg kell próbálni kívülállóként szemlélni a dolgot. Segíthet, ha a lehetőségekhez mérten megpróbálja minél objektívebben végiggondolni, hogy mi volt a jó, mi volt a rossz vele, mit lehet köszönni az együtt eltöltött időnek, mit lehet tanulni a kapcsolatból. Tudatosítsa magában, hogy ha most vége is van, így is sokat nyert a kapcsolattal (ha mást nem, hát tapasztalatot), megérte belevágni, nem volt "elvesztegetett" idő, de most ideje tovább lépni. Ha elkezdi ezt tudatosan elemezni magában, akkor egyrészt a "haszonra" fog koncentrálni, amit a kapcsolattól kapott, nem pedig a veszteségre, másrészt egy idő után képes lesz analitikus, kívülálló szemmel viszonyulni a dologhoz, nem pedig a boncasztalon fekvő érintettként...

Amit a többiek írtak, az is nagyon igaz, hogy pl. nem szabad a dühöt, sértődöttséget, bosszút táplálni, mert az amellett, hogy stresszt okoz, csak azt eredményezi, hogy még tovább fogja foglalkoztatni a dolog. Nem szabad mazochista módjára sem mindig a közös emlékeken merengeni, a kezdeti időszakban egyszerűen kerülni kell minden olyan helyet, tárgyat, élményt, ami az elvesztett személyre emlékezteti. Ezért is jó, ha teljesen új dologba kezd (hobbi, munka), talál magának valami komolyabb célt, aminek az elérése leköti, és új perspektívát kínál neki, esetleg elköltözik a közös lakásból, stb. Az új kapcsolatot szerintem addig nem szabad erőltetni, amíg a régit nem zárta le, mert abból csak az lesz, hogy az új partnerben is a régit fogja keresi, és így nem fog tudni elszakadni a "szellemétől".