Izé

Nincs új a nap alatt. Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel. idézetek bezárva

És ezt miért épp a 80. kommentemre írod...? Nem állítottam egyébként olyat, hogy az egyetemeken kizárólag hasznos tárgyakat oktatnának, épp azt mondtam, hogy ennyi erővel azokról is eldönthetnék a diákok, hogy melyiket szeretnék lehallgatni + hogy az érettséginek sem volt effektíve semmi "haszna" (olvasd már el a többi kommentemet is, mielőtt nekem támadsz). De nem is erről volt szó egyébként, hanem a nyelvvizsga-követelményről.
Azért a műszakin még mindig több hasznos tudást szedhetsz fel (ez rajtad is múlik...), mint egy gyengébb egyetemen. A gyakorlatot pedig nyilván nem pótolja semmilyen elméleti képzés, de ettől még egy szakmunkás nem fog tudni házat meg autómotort tervezni. Egyébként ahhoz képest, hogy szerinted mennyire szar volt a műszakin a képzés, az összes műszakis haveromnak már utolsó évben fix állása volt, úgy kapkodnak utánuk a cégek...akkor valamit csak tudhattak.

Erről Karinthy Frigyes jut eszembe, hogy írá vala:
"A Hertz féle szalámiban/ sokkal sűrűbb a só/ mint más eféle termékekben/ HIDD EL, ó, nyájas olvasó."
A múlt század (XX.) 60-as éveiben szovjet tudósok (is) kísérleteztek a víz mágnesezésével. Tesztelvén a "mágnesezett víz" hatását növények, állatok s talán saját maguk növekedésére, szaporodására. Eredmény? sok doktori cím.
Személyes tapasztalatom: kb. 18-20 év előtt, egy ismerősömet elkisértem "PI vizet" venni. Előtérben átvevő pult, háttérben (nem eléggé álcázottan) egy kb. 60x40 centis doboz a falon, melyből csöpp-csöpp-csöpögött a PI víz.
"Mikor jöhetek az 5 literért?" "Fél óra múlva".
Gyors számítás fejben és mindjárt tudod, csalás az egész.

Ezek nagyon édesek:)

Höhö, te beszélsz, aki több mint egy év után hozzászól? :D

Mutasd a postod, megmondom ki vagy.

Egyetértek, főleg az utolsó mondatoddal. Arra nagyon jó ez a cikk, hogy felhívja a figyelmet az öngondoskodás fontosságára! Én is nemrég kezdtem el a témával foglalkozni és hát, nem túl biztató a jelenlegi helyzet.
Az is igaz, amit többen mondanak, és ebből kerekedett ki a vita is, hogy ez mennyire megvalósítható... szerintem nem ez itt a fő kérdés, hanem az, hogy nekünk, egyénenként, a lehetőségeinkhez mérten milyen megoldás a legjobb arra, hogy a pihenő (mert nyugdíj nélkül nem nevezném nyugdíjas éveknek) időszakunkban miből tartjuk fenn magunkat.
Ahogy szétnéztem, a mai megtakarítások nagyon nagy része (szerencsére nem mind) unit-link típusú, azaz vannak portfóliók, amikből válogathat az ember. Aztán vagy hoz, vagy elviszi a pénzed, de a társaság minden esetben jól jár. Na én ilyenbe még egyszer nem tenném a pénzem. Sokkal ésszerűbbnek és biztonságosabbnak tartom az állampapír alapú befektetéseket. Bár tény, hogy nem ígér akkora hozamot, mint egyes kockázatosnak mondott portfóliók, de a biztos 4-8% még mindig jobb, mint az, ha ígérnek 18%-ot, aztán lelépnek a pénzeddel, mert "Új cég, új lehetőség, ki ne maradj belőle!"
És ami még fontos ezzel kapcsolatban, hogy a pihenő időszakra való takarékoskodásra úgy kell tekinteni, mint hosszú távú megtakarításra. Tehát, nem 5-10 évben érdemes gondolkozni, hanem inkább 20-30-ban és annyi pénzt félretenni, ami kellően sok ahhoz, hogy abból (vagy a kamataiból...) idősebb korunkban megélhessünk, de nem túl megterhelő a mindennapokban félretenni. ha havi 2000 Ft, akkor annyi (a semminél több), ha 20.000, akkor annyi, ha 200.000 Akkor meg annyi.
Összegezve, szerintem aki tud, tegyen félre. Jól nézze meg, hova teszi, minél nagyobb egy társaság múltja, annál inkább mutatja a biztonságot és olyan összeget válasszon, amit ki tud gazdálkodni, és vélhetően elég nagy tőke lesz ahhoz, hogy kitartson a munka utáni években. Szerintem ma Magyarországon ez az a minta, amit érdemes követni.

Mért ? Szerinted mit kellet volna csinálnia, még a végén öt perlik be csak érjen hozzá. :)

Pekingi. ;) Nemkici, de occó.
Egyébként csodálkoztam volna, ha valami igazi Kínában. ;)