Izé

これらは、日本のあります...
ユーモアが、我々以外にはあります。

Na basszus, pont ma esik...

Csak vigyázz azzal a reklámcsíkkal! :D

nem túl férfias mozdulat... :)

http://www.ize.hu/comments.php?post_id=23564
;)

Ügyes, de Markos természetesebben nyomta. :)

Teccik a téma. :-)
Nálunk a következők a dolgok:
- néni és/vagy bácsi aki Híradót hallgat: tetszik, nem tetszik, mi is mindig vele/velük hallgatjuk, hát ez van, mi is leszünk idősebbek... (remélem)
- valahanyadik emelet valahányba heti kétszer kábé fél 12-kor hazaérkezik a "ház ura" Ordít, féltékenykedik (ha akarom ha nem, hallom) és néha (elismerem: öregszem) komolyan megfordul a fejemben hogy bakker rendőrrel vitetem el ezt a barmot. Asszonyka sír, kiabál, gyerek óbégat, tiszta teleregény csak sajna élesben. Kábé 40 perc a műsor és mindig hálát adok, hogy én még nem tartok itt.
- Biológia szak. Rotyogások, csapfolyás, köhögés, megint rotyogás. Csend. Aztán hirtelen köhögés-rotyogás-csapfolyás. És megint csend. aztán minden egyszerre. Szörnyű lesz megélni, de asszem ez vár mindannyiunkra.
- Kellemes zajok. (Most mit ragozzam, Ti perverzek? Nyögések, lihegések, kis sikolyok, ütemes töffenések, sóhajok...) Legalább az a jó érzés megvan, hogy valakiknek éppen szép estéje van. Aztán jön a gondolat: és akkor ha éppen nekem van szép estém????

Hát ennyi, szép a társaslét, még végtelenségig ragozhatnám. :-)
(és még lenézzük a különmesszetanyán élőket...)

pff

22/22 sima liba