Izé

Az interjúban elmondja, miért döntött úgy, hogy feladja kényelmes életét. Beszél az emberek folyamatos megfigyeléséről és arról, hogy a végcél egy kulcsrakész önkényuralom elérése.

Egy figyelemreméltó írás Gerald Hüther professzorral, aki az egyik legismertebb német agykutató és neuropszichológus. Közérthetően elmagyarázza, mi történik a gyerekek agyában, amikor tévéznek vagy számítógépeznek.

Néhány belfasti egyetemista április 25-én arra lett figyelmes, hogy egy nő az utcájukban nagyon szerencsétlenkedik a parkolással. Tizenöt perc után felajánlották, hogy segítenek, de a sofőr nem élt a lehetőséggel. Így hát visszamentek a lakásba, és videóra vették, ahogy még negyedórán keresztül szenved, hogy egy óriási helyen letegye amúgy nem túl nagy kocsiját.

A képek között látható a valószínűleg a bombát tartalmazó és felrobbant hátizsák, ami nagyon hasonlít a két katonának kinéző férfi hátizsákjára, valamint egy harmadik férfiére, aki a karjára akasztva tartotta azt maga előtt.

Ezen a videón pedig egy szintén majdnem ugyanúgy öltözött férfi látható, mint a másik két katonának, vagy titkos rendőrnek kinéző ember egy nem éppen mobiltelefonnak látszó készülékkel a kezében.

Korábbi „snowbird”. 

+ bonus videó (ha már varnyú, legyen kövér): „Hé te nagy darab fehér szőrös valami, figyelj má...”

Pl.: „Talán elkerülte a figyelmeteket, milyen bazi nagy szemei vannak. Egyenként is nehezebbek, mint az agya. Ez a magyarázat arra, miért nem talált még fel semmit.”