Izé

A szürrealizmus egyik híres festője volt a belga René Magritte, azaz ő. Ahogy azt a linkelt galériában láthatjuk, minimalista eszközökkel is érdekes munkákat készített, mindenki megtalálhatja a kedvencét közte. (nekem pl. tetszik az Emlék , a Portré, de sok másikat is említhetnék)

Alapból nem Magritte-ról akartam anyagot küldeni, de megérdemli. A poszt pedig ezzel együtt is lehetne a kijelölt Nagy Izés Vitaposzt, ha egyetért ezzel a társaság. A kép elég jó gondolatébresztő, és a többi poszt helyett itt nyugodtan meg lehetne vitatni az élet dolgait. Ahogy eddig látom, a kedves közönség elég értelmes emberekből áll, és a máshol folytatott sokszor végtelenbe nyúló vitáknak itt teremthetünk egy helyet, ahol kulturált módon lehet filozofálni, hitvitázni, politizálni vagy ki éppen mit akar.

"Vagy ha nem, hát kisnyúl."

Megérkezett a Watchmen első kedvcsinálója, a Terminator: Salvation is tízer videóval kedveskedett nekünk, kaptunk egy raklapnyi új képet, infót és a Frank Miller nevével fémjelzett The Spirit is új videóval jelentkezett. Ezenkívül elindult a Resident Evil: Degeneration CG animációs film hivatalos honlapja, készül a Wanted 2 és friss 24 információk is napvilágot láttak.

Még több kép itt és itt.

A mosómedve (Procyon lotor) egy közismert, csíkos farkú és jellegzetes banditamaszkot viselő mindenevő, amely remekül alkalmazkodott az emberek közelségéhez. Eredetileg amerika lakója, de elvadult példányai Európa területén is életképes populációkat hoztak létre. Ami a nevét illeti, táplálékát valóban szokta tisztogatni, de a medvefélékhez nincs szorosabb köze.

Megemlékezés pár mosómedvés posztról: itt, itt, itt meg itt.
És...
Amikor elvannak.
Amikor Juanes zenéjére tömik a majmot. :)
Amikor játszanak.
Amikor vérszomjasak.
Albínó mosómacik.

És a legjobb... a részeg mosómaci. :)

u.i: Remélem sikerült átfogó képet kapnotok arról, hogy mit is jelent mosómedvének lenni. :D

Tehát eleget téve a kérésnek, most közreadjuk ezt a felettébb furcsa felvételt. Mivel a hölgy nem kérte, hogy az eredeti postot töröljük, amíg másként nem rendelkezik mi fent hagyjuk azt is.

A videó szó szerint sokkoló. Nem akarunk a könyvkiadó hibájába esni, mi előre elmondjuk, hogy ez a felvétel veszélyes az egészségre. Vigyázzatok!

Íme a levél, amit kaptunk:

Tisztelt Ize.hu szerkesztő!
 
Szenci-Molnár Ildikó vagyok. Bátyám és felesége nevében szeretném megköszönni az e-maileket és hozzászólásokat, amiket az elmúlt napokban jóérzésű internetező emberektől kaptunk.
 
Nagyon megható az a támogatás, amiben az interneten megjelent felháborító és szégyenletes videó kapcsán részesítették családunkat.
 
Bátyám, Szenci Gábor egy budapesti könyvesboltban kapott szívrohamot. Az esetet valaki megörökítette, és az interneten, így többek között az Izé.hu oldalon is elérhetővé tette. Azóta sok ezer ember látta, ahogy bátyám kezében egy könyvvel összeesik.
 
Bátyámnak mindig is gyenge volt a szíve. Gyerekkora óta járt szakorvoshoz. Kerülte az izgalmakat, és kímélő életet élt. Az internetre feltöltött videó kapcsán egyértelmű családunk számára, hogy a rohamot az a könyv okozta, amelyet a könyvesboltban éppen olvasott.
 
A felvétel, ha már meggyalázta bátyámat, talán valami jónak, egy pozitív kezdeményezésnek lehet az alapja. Mindig úgy neveltek bennünket, hogy a rosszban próbáljuk meg a jót megkeresni.
 
Ez a felvétel döbbentett rá, hogy micsoda felelőtlenség a könyvkiadók részéről, hogy nem tüntetik fel a könyvek borítóján, hogy hány éves embereknek szánják a kiadványaikat. A televízióban sugárzott filmek előtt megjelenik a korhatárt ismertető karika. A CD-k borítóin feltüntetik, ha a számok szövegei trágár vagy durva szavakat tartalmaznak. Még a vidámparkban is kiírják, hogy szívbeteg emberek mely játékokra ne üljenek fel. Ez alól a könyvek kivételt képeznek. Bátyám pedig ennek esett áldozatul.
 
Úgy érzem, hogy bátyám esete talán nem kirívó. Sokan élhetnek ma Magyarországon, akik féltik gyermekeiket vagy szívbeteg hozzátartozójukat egyes könyvektől. Az ő védelmükben fogalmaztam meg ezt a sajtóközleményt.
 
Bátyám sajnos még mindig kritikus állapotban fekszik a kórházban. Ha most eszméleténél lehetne, biztos vagyok benne, hogy támogatná a kezdeményezésem.
 
Követeljük, hogy a könyvkiadók a könyvek borítóin tüntessék fel, ha egy adott mű szívbeteg vagy kiskorú emberek számára nem ajánlott. Ne lehessen ma Magyarországon úgy könyvet kiadni, hogy az a megrázó, vagy sokkoló tartalomra ne figyelmeztesse az olvasót.  
 
Kérem, tegyék lehetővé, hogy ez a közlemény és az általam készített film az oldalon megjelenjen. Bízom benne, hogy a nyilvánosság a kezdeményezést felkarolja, és rövidesen változás történik Magyarországon.
 
Szenci-Molnár Ildikó