Izé

2013. január 15-én tűz ütött ki Chicago Bridgeport kerületének egyik raktárépületében. Ha tűz van (ráadásul évekre visszamenőleg az egyik legnagyobb), akkor persze oltani kell. Vízzel. Akkor is , ha fagy van. Akkor is, ha ennek meglesz a következménye.

Hívják, de nem veszi fel. Egész életében elérhető volt, most meg nem válaszol. Mi történhetett? "A hegyimentők megtalálták annak a két hegymászónak a holttestét, akik most hétvégén tűntek el a Moncayón." Kirándulni ment a hegyekbe, és meghalt. 42 évesen. Róla szól ez a megragadó dokumentumfilm. Pablo Domínguezről, a katolikus papról, aki éjjel-nappali szolgálatot vállalt, aki ég és föld találkozási pontja volt, és ezt az emberek megérezték. A múlt tárul fel, hisz mindenki Pablóról beszél, mégis a jelen kérdéseire kapunk választ a szereplők szájából: Mi a boldogság? Lehet-e boldog, aki szenved? Van-e teljes élet? Mi a halál? 80 perc izgalom, 50 szereplő, spanyolos lendület, megragadó képek és zene, ráadásul nyomasztó légkör helyett derűs, őszinte, reménykeltő vallomások. Ez volt Pablo, és ilyen maga az élet.

A sajtó munkatársainak is bemutatkozott Krumpligombóc, a hat hetes lajhármaki csütörtök délelőtt. Magyarországon egyedül a Szegedi Vadasparkban találkozhatunk ilyen makival: 15 éve nem is született egy sem, az egészséges utód így hatalmas öröm.

A Belső-Erzsébetváros pár év alatt Budapest első számú buliközpontjává vált, de a lakók egy része szerint élhetetlenné vált lakhelyük. Létezik-e kompromisszum kecskék és káposzták között?