Izé

http://index.hu/belfold/2015/12/19/az_ugyeszseg_megis_leszall_a_siofoki_facebook-megosztokrol/

Nézd. 900.000 (amúgy 900 000) ember lehet balfasz, ezt látjuk eleve négyévente is. Szóval nem olyan sok ez a szám, ennél nagyobb sutyerák réteg van nálunk. Én pl. nap mint nap látom a vonaton szerintem mind a 900 ezret. Persze nyilván bekövetik tibi atyát olyanok is, akik nem két foggal szotyiznak a vonaton, miközben minden zsebükben egy száz forintos dobozos sör fityeg, de az biztos, hogy tibi atya imidzse olyan mint, a horrorra akadva filmek, vagy az irigymirigy műsorok. A nagy átlagnak tetszik, van aki halálra röhögi magát rajta, és van aki egy óra után sem mosolygott el egyszer sem. Azon lehetne vitatkozni, hogy ki az értelmesebb, de felesleges. Lehet attól még valaki jó ember, ha utálja, akkor is ha szereti, de az vitathatatlan, hogy tibi atya is képvisel egy szintet, és az mondjuk nem a legmagasabb.

Tibi atya szerintem nem marketing. Tibi atyát valaki elindította, tán még nem is az, aki most vezeti a fészbuk oldalt, mert már előtte szálltak tibi atya mondások, de valaki ráérzett az tény. Messze túlhaladta már azt, hogy görbe tükör lenne, sokkal inkább egy adott ízlést szolgál ki. Görbe tükör akkor lenne, ha mondjuk Ravenne röhögne rajta, míg a 900 000 ember meg azt mondaná, hogy mifaszvanmá, mit ugat ez a tibiatya?

Valaki írta justin biebert, én mondjuk közelebb jönnék. Kisgrófót is szeretik. Na azok se mind művszéettörténészek. Van ez így, hogy adott szintű emberek adott szintet szeretnek.

https://www.youtube.com/watch?v=K8hC7Vvpn88

Nem csak az a megoldás létezik, hogy ha a másik szarik bele valamibe, akkor én megcsinálom helyette. Seggbe is rúghatom, hogy észhez térjen, és akkor talán elgondolkozik rajta, hogy kezdjen valamit a renitens viselkedésével. Egyáltalán nem gondolom, hogy jó az a nevelési elv, hogy mindent csináljunk meg a másik helyett, amihez neki nem fűlik a foga, hogy megszűnjön a probléma. Szerintem inkább rá kell vezetni (rábeszéléssel, motiválással, kényszerítéssel, kinél mi válik be), hogy igenis ő maga csinálja meg azt, amit neki kéne, hosszú távon ez a működő megoldás.

Egyébként nekem azzal volt problémám, hogy te ezt az egészet (hogy a gazda intézze el a földjén motorozóknak a pályát) a normális, kölcsönös odafigyelés kategóriájába soroltad. Ez viszont marhára nem az, hanem az oltári nagy, egyáltalán nem automatikusan elvárható szívesség kategória - pláne úgy, hogy olyanoknak kedvezzen, akik előtte ők háborgatták. Kicsit analóg esetnek érzem a segély kérdéskörét. Egyesek ezt úgy veszik, hogy nekik alanyi jogon jár, hogy mások segítsék őket, és nekik nem kell semmit tenniük azért, hogy erre ne legyen szükség. Hát, ez kurvára nem így van. Az egymásért érzett felelősségnek KÖLCSÖNÖSNEK kell lennie. Segítek a másikon, ha bajban van, ő viszont nem arra apellál, hogy majd én kihúzom a szarból, hanem tesz érte, hogy lehetőleg erre ne legyen szükség. EZ lenne a normális, kölcsönös odafigyelés.

Na te sem kapsz a Jézuskától ajándékot!

Most miért kellett mindenkinek elmondanod!?

Ez is jó (ezt is előadták valamelyik kabaréban). :D + Volt egy másik régebbi kabaréjelenet hasonló témában:

https://www.youtube.com/watch?v=PT29zJXRNlU

Hát ez egy akkora totális baromság.... pont azt erősíti a kutyában, hogy amit nem szabad, azt szabad. Aztán meg csodálkozik, hogy nem úgy viselkedik a kutya, ahogy akarja, vagy ahogy kellene.

Egyszerűbb: fogjuk a gyógyszert és beledugjuk egy darab virslibe. Nincs kutya, ami nem enné meg.

Azzal csak tetézi! :D

- hozzal mar be a kamrabol par szem krumplit...