
Kedves cigányok! Köszönjük, hogy nem balhéztatok az elmúlt 4 évben!
Botos Vendel | 2014.10.11. 21:19:54integráni akarung!!!44444
Óvakodj a kedves emberektől, mert később beléd szúrnak! ;)
Porcelanbaba | 2014.08.04. 13:21:48Komolyan kezdem szarul érezni magam azoknak a kommenteknek a láttán, amik pl. ezalatt a vidi alatt is olvashatók a jútyúbon, mert én megkaptam minden oltást és sosem voltam beteg :( Még az oltások után sem :\ És az agyamnak sincs semmi baja, autista sem lettem, most akkor kezdjek aggódni? Mert az oltásellenesek szerint kellene.

Ha esetleg még nem tudod, milyen ajándékkal szerezz örömet levélben „kedves” ismerőseidnek... ;)
Szancso | 2014.07.25. 18:15:40E-mail-be nem lehet küldeni? A posta olyan megbízhatatlan, folyton elkevernek valamit. ;)

Hiba csúszott a rendszerbe: Darth Lily a sötét oldal kedves fekete báránya. :)
Szancso | 2014.05.20. 20:00:19A páncél mögött érző szív lakozik. :)

„Kedves gyerekek! Köszöntsétek szépen mai első vendégünket,
Pincés LeokádiaTersach Vivien versmondólányt!
- Szervusz kedves versmondólány... De jó a melled!”;)Nas | 2014.03.07. 21:30:25De nem is lenne neki kötelező "modellként" verset írni. Ha ez szimplán egy bébz post lett volna, amiben csöndben billegeti magát valaki, meg se nyitom, kommentelni sem kommentelek hozzá. Itt nem ez volt a lényeg, hanem a csodás költemények, amire én is reagáltam.

Minden kedves Izélőnek boldog új évet kívánok, estére pedig jó bulit! :)
Élien | 2014.01.02. 14:40:30Nagyon szerencsés új és bontott tégla eladó!!! Érdeklődni . 0620123760

Kedves szegény gyerekek! Ízleljétek meg a luxust!
Lúdgégével és joghurt tortával villantotta fel a luxust negyven mélyszegénységben élő gyereknek Balog Zoltán a Hiltonban.Grex | 2013.12.26. 14:03:50Azért a Hilton mert a Balog úrnak ott van a második otthona...a menü az ő kedvenceiből készült...hányingerkeltő az a deviáns cinizmus amivel a nem keresztény politikusok a karácsonyi,és adventi ünnepkört így parodizálják.Kíváncsi lennék mennyi mély szegénységben élő zsidó gyereket vendégeltek meg látkéval hanukán,és kivel dreidelezhettek a képviselők közül...? ..na az lett volna ám a hír....

Kedves Mikulás, remélem van interneted...!
Ravennë | 2013.12.05. 19:53:39Mondd a címed, írok egyet. ;)

Egy kis frissítő a kedves utasoknak.
közlegény | 2013.11.10. 13:18:30incredible india

Hogyan engedjük el életünk nagy szerelmét?
Mit tanácsolnátok valakinek, aki már beletörődött, hogy a szerelme nem tudja és soha nem is fogja szeretni, napról napra zombiként tengődik, napi 3-4 órát alszik, 1 hét alatt fogyott 4 kilót, a gyomra kikészült, se étvágya, se kedve semmihez és az idegösszeomlás szélén áll? Ha van ilyennel kapcsolatos tapasztalatok, meg egy kis empátia bennetek, legyetek olyan kedvesek és írjatok valami hasznosat, mert egy jó barátomról van szó (nem a post linkben lévő írás) és a cinikus, kioktató kommenteknek, a földön fekvő rugdosásának nem sok értelme lenne. Köszi előre is.Nas | 2013.09.30. 14:59:20Lehet, hogy ez brutálisan hangzik, de úgy kell gondolnia az illetőre mintha meghalt volna. Szabályosan meg kell gyászolnia az elvesztését, le kell zárnia véglegesen a vele töltött időt. Tudatosítania kell magában, hogy ezen már nem lehet változtatni, de az élet megy tovább, ettől még nincs vége. Mindenképpen meg kell próbálni kívülállóként szemlélni a dolgot. Segíthet, ha a lehetőségekhez mérten megpróbálja minél objektívebben végiggondolni, hogy mi volt a jó, mi volt a rossz vele, mit lehet köszönni az együtt eltöltött időnek, mit lehet tanulni a kapcsolatból. Tudatosítsa magában, hogy ha most vége is van, így is sokat nyert a kapcsolattal (ha mást nem, hát tapasztalatot), megérte belevágni, nem volt "elvesztegetett" idő, de most ideje tovább lépni. Ha elkezdi ezt tudatosan elemezni magában, akkor egyrészt a "haszonra" fog koncentrálni, amit a kapcsolattól kapott, nem pedig a veszteségre, másrészt egy idő után képes lesz analitikus, kívülálló szemmel viszonyulni a dologhoz, nem pedig a boncasztalon fekvő érintettként...
Amit a többiek írtak, az is nagyon igaz, hogy pl. nem szabad a dühöt, sértődöttséget, bosszút táplálni, mert az amellett, hogy stresszt okoz, csak azt eredményezi, hogy még tovább fogja foglalkoztatni a dolog. Nem szabad mazochista módjára sem mindig a közös emlékeken merengeni, a kezdeti időszakban egyszerűen kerülni kell minden olyan helyet, tárgyat, élményt, ami az elvesztett személyre emlékezteti. Ezért is jó, ha teljesen új dologba kezd (hobbi, munka), talál magának valami komolyabb célt, aminek az elérése leköti, és új perspektívát kínál neki, esetleg elköltözik a közös lakásból, stb. Az új kapcsolatot szerintem addig nem szabad erőltetni, amíg a régit nem zárta le, mert abból csak az lesz, hogy az új partnerben is a régit fogja keresi, és így nem fog tudni elszakadni a "szellemétől".









