Izé

Replikátoroknak igazából a DNS szintézisben szerepet játszó faktorokat hívjuk konkrétan (amik maguk nem replikálódnak, hanem a replikációt segítik).

"Mi a biológia alapegysége?"

Pfff. Attól függ, milyen szempontból kérdezed. Pl. alapvető funkcionális, molekuláris biológiai szempontból a sejt, genetikai szempontból egy adott gén vagy az egyed, evolúcióbiológiai szempontból a populáció. :)

A víz nem (feltétlen) 100 Celsius fokon forr, hanem akkor forr, amikor a víz gőznyomása (tenziója) nagyobb/egyenlő lesz azzal a nyomással, ami a víz határfelületét összenyomja (magyarul a víz fölött lévő gázelegy/gőzelegy nyomásával).

Gondolom az Erlenmeyerben lévő víz kb 100°C-os volt, amikor betették a parafadugót. 100°C-on a (tiszta) víz tenziója 101 kPa körül van. Ez azt jelenti, hogy az üvegben csak folyékony víz és vízgőz van. Levegő már alig.

Amikor a jeget rárakták az Erlenmeyer lombik aljára, az lehűtötte az üveget, és a hideg üvegre lekondenzált a vízgőz, tehát a légnemű halmazállapot anyagmennyisége (n) egy kicsit lecsökkent. Ráadásul a vízgőz hőmérséklete (T) is lecsökkent.

P*V = n*R*T (ideális gáz közelítéssel élve). Az egyenlet jobb oldalán tehát lecsökkent az n és a T. Az "R" Regnault állandó egy állandó, értéke sohasem változik. Az egyenlet bal oldalán a V is állandó, hiszen az üveg térfogata nem tud érdemlegesen megváltozni ilyen kis deltaT-nél.

Tehát a víz felett lévő gőz nyomása hirtelen jelentősen lecsökkent (101kPa ALÁ). Mivel a víz hőmérsékletet még mindig 100°C körül van, ezért a tenziója még mindíg 101 kPa körüli maradt. Ez nagyobb a felette lévő atmoszféra nyomásával, ezért forrni fog.

Ez egy nagyon régi trükk...

Marketingből ötös az oldalnak! amúgy meg https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3b/Paris_Tuileries_Garden_Facepalm_statue.jpg

Néztem is nagyon, hogy be se küldtem, máris kint van :)

Nem is figyeltem h te itt megint fröcsögtél egy sort.
Látom élvezed h égeted magad nyilvánosan. Légyszi folytasd! :-)

Félreolvastam a háttérben a PRONÓSTICO-t :)

Nem tudom, hogy egyetértünk-e, szerintem kicsit elbeszélünk egymás mellett. Talán nem fogalmaztam világosan. Hozzáteszem, hogy jelen pillanatban sok szempontból magammal is tudnék vitatkozni. :)

Szóval azt mondom, hogy az ilyen jellegű problémáknak legtöbbször nincs igazán jól körülhatárolható oka. (Ill. okai.) Ha netán valamilyen csoda folytán sikerülne is valamennyit azonosítani, akkor sem tudod legtöbbször "megoldani" a helyzetet anélkül, hogy egy halom másikat ne generálnál. Ez összhangban van mindenféle elemi közgázos megfontolásokkal is. Igaz, részemről ezt a fajta referenciát nem szeretem.
Szóval az említett "valódi betegség" szerintem gyakran nem is diagnosztizálható, csak tapogatózni lehet.

Azt sem tudom továbbá, hogy mi az optimálandó függvény, illetve ennek mik az eszközei, stb. Pl. össztársadalmi haszonról egy ideje (pl. Downs óta) elméleti szinten is nehézkes beszélni. Döntéselméletileg adódhat a Pareto-javítás, ám ilyen logika mentén könnyen nagyon is rendben lehet, ha (a példádnál maradva) sok fiatal drogozik... Ha nincs, akkor az pedig már etika...

https://www.youtube.com/watch?v=tKfQuKEzsu0

nem tudom mi volt a cél, de nem ezt várták szerintem :d

Ismétlem magam:
-1936-ig a német haderő növelése nem szívott fel százezreket.
-1936-ig a haditermelés igen kis részét tette ki az iparnak.

'ezek tények'
Lássuk.

'Hitler nem akart háborút? Dehogynem. Maximum később.'
Javíts ki ha tévednék de pont ugyanezt írtam én is.

'Eleve ez, hogy éppen melyik Panzer, vagy a Bf-109, Fw-190 éppen melyik típusa van éppen hadrendben majdnem lényegtelen'
Egyáltalán nem.
-A Pz I és II elsősorban kiképzési és felderítési céllal készültek. A Pz III lett volna az alapharckocsi a Pz IV pedig a gyalogsági támogató.
-Az Fw-190 első repülése 1939 nyarának végén volt tehát nem csak h nem a verzióval volt nála a probléma hanem magával azzal h a háború kitörésekor még egy darab sem készült el belőle harci feladatra.
-Emellett ne csak a vadászgépeket nézzük hanem a bombázókat is. A Do-17-es már 38-ban megérett a váltásra és tervezve is volt h mire elkezdik a háborút akkorra a Ju-88 fogja leváltani. Ennek ellenére még az Angliai csatában is köbö negyedét tette ki a Doriner a bombázóerőknek.
-Hadihajók terén pedig még alig építettek pár hajót mikor kitört a háború. A Bismarck és a Tirpitz még építés alatt voltak a Graf Zeppelin repülőgép-hordozó meg még inkább. És még hol voltak a tervezett 10 csatahajótól és a 2 repülőgép-hordozótól...
Egyszerűen a németek nem tervezték még akkor a háborút. Kényszerlépés volt részükről a kezdés. Valahol nekem az a véleményem h ugyan Hitler tervezte a háborút de az h ilyen hamar elkezdődött az annak tudható be h belehajszolták.
/Egyébként meg ha nem támadott volna akkor 42-ben az oroszok támadták volna meg. Szerintem a nyugatiak azért is nem tiltakoztak Hitler kezdeti térnyerése ellen h belehajszolják az oroszok elleni harcba és ők mint nevető harmadik jöhessenek szóba. De ez csak egy találgatás./

'Lengyelország lerohanásáig bevált a kalandor politikája, ott benézte'
Így van. Bár ez a kalandor-politika is kényszerlépés volt valahol. Legalábbis Csehszlovákia esetében már mindenképpen.

'ha Franciaország bukása után az angolok ésszerűen viselkednek'
Így van egyetértek.

'ha kalandor polikáról van szó Hitler csak tanulhatott a nagy Winstontól'
Ebben is egyetértünk.

'ebben Hitlernek igen jelentős felelőssége van'
Persze ez egyértelmű. Sehol nem írtam h ne így lenne.
De ahogy írtam is ez részéről kényszerlépés volt. Nem tehetett mást.

'nem ellensúlyozza, hogy az uralomla jutása után pár évig remekül prosperált a német gazdaság'
Az elején is írtam h Hitler kiváló politikusi mivoltját a háborús-öldöklős dolgok nélkül értettem.