Izé

Ebben a vele készített interjúban sok érdekes jelenség felvételét is megosztja - semmiből előtűnő fénygömbök, szemvillanásnyi idő alatt a képen áthúzó fényjelenség, és haladás közben irányt változtató dolgok - amik nem mindegyikére húzható rá az űrszemét, jégkristály vagy másik műhod című hivatalos magyarázat. További videókat a TeCsőn STS-re rákeresve láthattok - kiemelkedik ezek közül is a "Vontatókábel"-incidens.

A szőrme-farmról megmentett róka, Vixey a képen éppen egy ágyban van az ellenséggel. Ám nem mindig ilyen virgonc. Van mikor kicsit csehül van szegény.

A metán-hidrát víz és metán keverékéből képződő jéghez hasonló anyag, ami megfelelő nyomás és hőmérsékletviszonyok mellett stabil marad, így az évmilliók folyamán a tenger alján bomló élőlényekből egy magas koncentrációjú és óriási mennyiségű energiaforrássá vált.

Mivel a belőle kinyerhető metánt gyakorlatilag mindenre (autómeghajtás, fűtés, áramtermelés) lehet használni, ezért több országban is intenzív fejlesztési projektek folynak a kitermelési technológiák fejlesztésére. Japán már az évtzed végén megkezdi termelését és gyorsan energiafüggetlenné válhat segítségével, amit több másik ország is követni fog.

Alex Hope (valami noname valutaseftelő kis köcsög bankár) minden idők talán legvastagabb italszámláját hozta össze a liverpooli PlayGround Nightclubban: 204 ezer angol fontot, azaz valamivel több mint 72 millió forintot fizetett a görbe éjszakáért. A szervizdíj önmagában 6,5 millió Ft volt, ehhez képest a pussy tétel (ez vajon mit takarhat? ;)) volt a legolcsóbb.

Svájcban a kenyérgabona 4/5-e Indiából származik, abból az országból, ahol százezrek éheznek; a francia halkereskedők azt mondják, az ipari módszerrel fogott tenger gyümölcse nem evésre való, hanem eladásra; Romániában 50 centes órabérért dolgoznak az asszonyok a hagymaföldeken, amelyet távoli országokba szállítanak tovább; Spanyolország legnagyobb üvegházas agrárvidéke nagyobb mint Luxemburg és Hollandia együtt - a világban mégis 5 percenként hal éhen egy gyermek. A világ élelmiszertermelése és az élelmiszer elosztása katasztrofális szintre jutott. A 3000 kilométerről importált paradicsom olcsóbb mint a hazai; az ásványvíz ugyanolyan kereskedelmi értéket képvisel mint bármely más termék; a legtöbb élelmiszert szójával dúsítják. Hová vezet ez a folyamat? Az emberiség élelmiszerellátása nem több mint néhány tucat multinacionális cég versengésének színtere?