Izé

A SUBKULTURE mögött Kem Secksdiin áll, ő a Celldweller-ből, illetve a Crossbreed-ből lehet ismerős, az első kislemezt (Erasus) ennek köszönhetően maga Klayton Celldweller pofozta hegyesre, innentől kezdve nyilvánvaló breakbeat per dnb-alapokra helyezett riffelések (9th szerint nyúmetál lenne ez, égbe feldobott keresztgitárokkal meg isten tudja még mivel) adják az alapot az éjszakai száznyolcvan fokos kézifékesekkel bőven megszórt üldözésekhez vagy feszültségűző zonerunokhoz, ha valaki azt mondaná, ez az új Celldweller-album első nótája, beszopnám a legnagyobb természetességgel. Még a vocoder is ugyanúgy szól, ugyanaz a központozás, talán csak dallamosabb és erre még a halfpipeban is szívesebben töri ki az ember a karját, mint az akármelyik új deszkapunkra. Megyek, ki is töröm a karom, az elmúlt pár napban ahány sebesülést kaptam, egy príma szakadékos fracture már csak nem oszt, nem szoroz.

Iowa (nem a teljes)

Sokan mondtátok az All Hope Is Gone számáira hogy ez már nem a régi Slipknot, nektek mi az "igazi" Slipknot?:)

u.i: nekem ezek ;)

slágeres spanyolrefrénes bólogatós tangózós mónikázós ugrálós gitárszólós

 

A kanada gazdagon burjánzó death metal színteréről érkező, montreali illetőségű Beneath The Massacre méltán érdemli ki magának az egyik legsúlyosabb és legtechnikásabb zenekar címét.

 

Hernádi egy kicsit más stílusban!

A kaliforniai San Diego-ból származó Destroy The Runner legénysége 2004 óta gazdagítja a metalcore színteret jelenlétével, amely már - valljuk be őszintén - nélkülük se mondható szegényesnek.

From The Red

Its Always Cold In Paris

Shinichi
Kentaro

Infó

Magnolia

Top Gun(live)