Hol vannak már a klasszikus királyi sarj lánykák, akik egy kiadós megmentésért cserébe örömmel adják kezüket a fehér lovon érkező, jóképű idegennek? A „Merida, a bátor” című modern mesében a hapsik iszonyúan nyomik, de ez nem baj, mert a főhős úgyis független akar maradni.
A szürke ötven árnyalatának magyar változatában az Oroszlánkirály egy Lángoló szex című dalt ad elő, a főhősnő pedig „várakozásteljesen” harap az ajkába, s nem hiába, mert hamarosan jókora „döfést” kap. A fordító, Tótisz András saját megítélése szerint nem hibázott, noha egy kurva jó könyvből faragott csöpögős mamipornót.
„Régen is kinyírtak fiatal csajokat, azt’ mégse volt velük ennyire tele a média!” – állapította meg lakonikus tömörséggel egy ismerősöm. A megölt és valószínűleg megerőszakolt pécsi lány esete több tanulsággal is szolgál, ám a legfontosabb, hogy ér(t)-e valamit a példaértékűnek minősített internetes megmozdulás.
„Nem szégyelli azt a csálé csecsét? Nyolcadikban ilyet csak az Afrika c. könyvben láttam a busman nőknél!” A kommentekből ítélve úgy tűnik, az embereknek fogalmuk sincs róla, hogyan kell egy huszonegy esztendős lány mellének állnia. Tele van a világ tökéletesre műtött, tizedmilliméterre egyforma szilikoncicikkel és mértani középpontban égnek meredő bimbókkal, de néha még ez sem elég.
