Ha eddig azt hitte, epret vásárol a piacon, tévedett. De még a kofák sem tudják, hogy szamócát árulnak, nem pedig epret.
„Nem adom a pasimat!” – sziszegte fogai között Lejla, s gyanakodva pislogott mindenkire, aki szóba állt választottjával. Szerette volna elhinni, hogy kelendő az ő mackókája. Úgy érezte, párkapcsolata az egyetlen vagyona; márpedig csak az lehet igazán értékes, amit más is annak tart.
A kutyások fittebbek és egészségesebbek nem kutyatulajdonos társaiknál, és mindez a rendszeres sétának köszönhető. Még egy extra: kutyasétáltatás közben remekül lehet ismerkedni!
Akciózó elefántpénisz fogadott a Facebook hírfolyamban. „Fúj, ez gusztustalan” – írta az egyik kommentelő, mire a másik beszólt neki, hogy csupán féltékeny, amiért ilyet vele nem csinálnak. A Nyíregyházi Állatpark új felvonást nyitott a közösségi média és a szexuális tabudöntögetés szövevényes színdarabjában.
Pupusas (vagy inkább Pupusa?) - El Salvador nemzeti étele, olyasmi mint a quesadillas.
Giorgio telefonját nyomogatva caplatott a stégen át a sétahajóra. Magasról tett rá, hogy előtte tornyosul a Notre-Dame, meg körülötte hullámzik a Szajna. Csámcsogva lerogyott Mitsuko mellé, aki táblagépén keresztül szemlélte a tájat. Én pedig őket bámultam hitetlenkedve, mielőtt ráeszméltem volna a helyzet abszurditására.
Allergia esetén nem megoldás, ha „kopasz” állatot választ, ahogy az sem, ha egyedül antihisztaminnal próbálkozik.
„Én aztán kimaradok belőle!” – legyint Friderika, amikor megcsapja orrát az összefonódó emberi sorsok által termelt fekália semmivel össze nem téveszthető szaga. Amikor viszont megint belerángatja valaki a bűzölgő barnamártásba, a következő kérdést teszi föl magának: mi számít egyáltalán kavarásnak?
„Utálatkönyv miért nincsen?” – kérdeztem költői jelleggel, miután kivégeztem néhány lélekemelő Müller Péter-kötetet. A válasz nyilvánvaló, persze: a közönyt és az ellenérzést nem kell tanulni, mert magától is megy az embernek.
