Tények és tévhitek az ásványvízről

Nem újdonság, hogy napi 2-3 liter folyadékra van szükségünk ahhoz, hogy szervezetünk jól működjön. Kizárt, hogy ennyit meg tud inni? Nem gond. Nem is kell. A napi folyadékigény negyedét, esetenként felét ugyanis simán bevisszük az elfogyasztott élelmiszerekkel. A friss kenyérnek például 30-40, a tejnek 90, a párizsinak 70 százaléka víz, és a levesek, főzelékek, zöldségek és gyümölcsök is mind hozzájárulnak a napi vízigényünk kielégítéséhez. A maradék 1,5 litert azonban, különösen nyáron, muszáj meginni, de sokan még ennyi vizet se isznak naponta.

Dr. Varga Zsuzsa élelmiszer-ipari mérnök, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának főiskolai docense elmondta, hogy szomjoltásra a csapvíz, a tea és a gyümölcslé mind remek választás, de az ásványvíznek megvan az az előnye, hogy eredendően tiszta, és pontosan ismerjük az ásványianyag-tartalmát. Az ásványvíz tehát klassz, de azért van, amit érdemes róla tudni.

Akik nem veszik észre, ha szomjasak

A felnőttek testének 60 százaléka folyadék, a csecsemőknél viszont ez az érték magasabb, ráadásul testük is kisebb, így ők nyáron könnyebben kiszáradhatnak. Féléves korig 700-800 ml folyadékot kell elfogyasztania egy csecsemőnek, de ebben az időszakban alapvetően nem vízre, hanem anyatejre van szüksége. Fél- és hároméves kor között testsúlykilogrammonként 100 ml folyadékkal érdemes számolni, 3 éves kor fölött pedig jöhet a napi 1,5 liter. A kisgyerekeknek az alacsony, 500 mg, vagy annál kevesebb ásványianyag-tartalmú vizek ajánlottak. Dr. Varga Zsuzsa szerint érdemes a gyerekeket rendszeresen itatni, mert sokszor nem veszik észre, hogy szomjasak. Ahogy az idősek sem.

Nemcsak az öregedés kell, hogy együtt járjon a tudatos folyadékpótlással. Vannak bizonyos egészségügyi állapotok, például a szívbetegség vagy a vesekőre való hajlam, amikor az alapos folyadékbevitellel a betegség tüneteit is kordában lehet tartani, illetve megelőzni. Sportolás alatt és után szintén inni kell, ilyenkor nemcsak vizet, de ásványi anyagokat is veszít a szervezetünk, ami jól megválasztott ásványvízzel részben pótolható. Alkohol mellé szintén nem árt víz. Persze csak akkor, ha nem akarunk másnaposak lenni.

A címke jó barát

A hazai ásványvizek nagy része 500-1500 mg közötti ásványi anyagot tartalmaz literenként. Azt, hogy pontosan mennyit, a címke árulja el. Dr. Varga Zsuzsa szerint ezek a vizek korlátlanul fogyaszthatóak, felesleges odafigyelni arra, hogy mindig más márkát, más ásványianyag-összetételt válasszunk. 1500 mg ásványianyag-tartalom esetében azonban nem árt a vizeket váltogatni.

Érdemes megnézni azt is, hogy mennyi nátriumot, káliumot és magnéziumot tartalmaz a termék. A kálium és a magnézium együttes tartalma lehetőleg legyen magasabb, mint a nátriumé. Sóból ugyanis így is többet eszünk a kelleténél. Egyrészt sózunk akkor is, amikor nem kéne, másrészt tartósított élelmiszereket eszünk, amik szintén tele vannak sóval. Az ásványvizek sótartalma ugyan elenyésző, de ha amúgy is túlzásba visszük a sóbevitelt, felesleges bármennyit is pluszban rápakolnunk. Különösen annak, akinek magas a vérnyomása.

Magyarországon túlnyomó többségében földes, meszes vizek találhatóak, amik kalciumban és magnéziumban gazdagok. Ezek kellenek az idegrendszerünknek, a csontoknak, a fogaknak, így Dr. Varga Zsuzsa szerint különösen a csontritkulással élőknek, várandósoknak és kismamáknak különösen ajánlott ásványvíz-fogyasztás.

Se béka, se gyilkos buborék

Hiába a mondás, a sok víztől nemhogy béka nem nő az ember hasába, de más baja sem lesz tőle. Dr. Varga Zsuzsa szerint egy egészséges felnőtt ember nem tud (önszántából) annyit inni, hogy abból gond legyen. Még akkor sem, ha 4 liter vizet iszik meg naponta. Sőt még akkor sem, ha mindezt szénsavas vízből teszi. Annak ugyanis nincs tudományos alapja, hogy a sok szénsavas ásványvíz valóban káros lenne a szervezetünkre, ráadásul tovább eltartható, mint a csendes víz.

A mikroorganizmusok ugyanis nem bírják a szénsavat.