Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a rosszindulatú daganatok legalább 20 százalékát vírusok okozzák. A HPV, azaz a humán papillómavírus egyike ezeknek, és a méhnyakrákok döntő többségének kialakulásáért felelőssé a HPV tehető. A fiatal lányok sokkal veszélyeztetettebbek, a fertőzés legnagyobb gyakorisággal a 25 év alatti, szexuálisan aktív nők körében fordul elő. A HPV-fertőzés jelenleg nem gyógyítható, védekezni azonban lehet ellene!

A vírus, amely méhnyakrákot okoz

A humán papillóma vírus, vagyis a HPV (mint minden más vírus is) tulajdonképpen egy mikroszkopikus élőlény, amely DNS-ekből épül fel. Bejutva a szervezetbe beépül az egészséges sejtekbe, ott szaporodik és megváltoztatja azok egészséges működését. Leginkább a nyálkahártya sejtjeit kedveli, elsősorban azokat veszi célba. Megtelepedve a sejtekben, aztán azok működésének kódját úgy írja át, hogy a fertőzött sejt már nem képes kivédeni a benne lévő vírus, vagy a környezetből bejutott egyéb rákkeltő anyagok további DNS-t károsító hatását. A HPV-vel fertőzött sejt szabálytalanul kezd osztódni, s végül ráksejtekké alakul át.

A méhnyakrákért felelős vírus változatai

– A HPV nem egyetlen kórokozó, hanem egy víruscsalád, eddig 130 típusát azonosították – s felfedezésük sorrendjében számokkal látták el őket. A család tagjai csak a hámsejtek magjában képesek szaporodni. A 130 közül jó pár rosszindulatú, míg ugyanennyi jóindulatú elváltozást okoz a sejtekben. Egy részük a bőrön, másik részük a nyálkahártyán okoz megbetegedéseket – magyarázta dr. Hadnagy János nőgyógyász.

A HPV 6-os és 11-es típusa a genitális szemölcsök mintegy 90 százalékáért felelős – ez egy jóindulatú elváltozás, amely ugyan nagyon fájdalmas, de könnyen eltávolítható. – Az igazi baj a 16-os és 18-as típussal van, amelyek a méhnyakrák közel 100 százalékának kialakulásáért felelősek.

Magyarországon évente 1000 új méhnyakrákos beteget regisztrálunk, s évente 500 nő hal bele ebbe a betegségbe – folyatatta a nőgyógyász, hozzátéve: a HPV bizonyos típusait le tudja győzni a szervezet, de a többiek tartós fertőzöttséget eredményeznek.

A HPV-fertőzések jó része immunválaszunk segítségével 2 év alatt meggyógyul. Azonban a fertőzöttek 5-10 százalékánál tartós fertőzés alakul ki. A tartós fertőzés pedig több év alatt, rosszindulatú daganatok, méhnyakrák kialakulásához vezethet.

Gyakori a HPV-fertőzés

Egyes becslések szerint az aktív szexuális életet élők 80 százaléka legalább egyszer átesik a fertőzésen az élete folyamán. – A HPV a férfiakat és a nőket egyaránt megbetegítheti, az összes új fertőzés 75 százaléka pedig a 15-24 évesek között fordul elő. A HPV-vírus az összes daganatos megbetegedés 6,1 százalékáért felel. Ezen belül a legfontosabb, hogy feltételezhetően a méhnyakrák 99,7 százalékát a HPV okozza – hangsúlyozta a doktor, hozzátéve: a fiúknak is lehetnek álmatlan éjszakáik a fertőzés miatt. Bár a legveszélyeztetettebbek a lányok, a hímvessző daganatok 50 százalékát szintén ez a vírustörzs okozza.

Hogyan kaphatod el?

A számok után pedig beszéljünk a valós veszélyről, s arról, hogy hogyan kaphatod el ezt az igen veszélyes fertőzést! A HPV leginkább szexuális úton terjed, ráadásul a szex minden formájával – tehát még orális úton is! – Az óvszer ugyan csökkentheti a kockázatot, de nem ad teljes védelmet és biztonságot – mondta Hadnagy János. Fennáll a férfiaktól való visszafertőzés veszélye is, azaz egy vírushordozó férfi újra megfertőzheti a betegségéből kigyógyult partnerét.

Hogyan veheted észre, ha beteg vagy?

A HPV-vírus a férfiak egy részénél nem okoz látható tüneteket a nemi szerven, és nem alakít ki betegséget sem a fertőzés. A nőknél viszont – az eltérő szöveti adottságok miatt – a vírus sokkal könnyebben hatol be a méhnyak felszínét borító hámszövet legalsó sejtrétegébe, ahol sokkal könnyebben szaporodik, s így sokkal nagyobb kárt is tud okozni.

– Az egyik tünet lehet a már említett szemölcs, ami igen fájdalmas is lehet, így nem nehéz észrevenni. A legtöbb esetben azonban a fertőzöttek döntő többsége egyáltalán nem is tudja, hogy kórokozót hordoz a szervezetében. A humán papillóma vírus többnyire rejtve él a bőrben vagy a nyálkahártyában, ilyenkor szűrővizsgálattal lehet kimutatni a jelenlétét, amit a nőgyógyász végez – folytatta az orvos. Ezért annyira fontos a rendszeres, évenkénti nőgyógyászati vizsgálat. – Ha igazolódik is a vírus jelenléte a szervezetben, akkor sincs ok pánikra! Ekkor DNS vizsgálatok következnek, hogy kiderüljön, melyik vírustörzs okozza a megbetegedést – tette hozzá a nőgyógyász.

(Szerző: Kósa-Boda Veronika újságíró - KamaszPanasz)