technikai fejlődés agy tudás okostelefon intelligencia
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Okostelefonunk lassan mindenhez jobban ért majd, mint mi: ráadásul a mostani időkben az emberiség nemcsak ősei természettiszteletét, önállóságát és tudását, de lassan intelligenciáját is maga mögött hagyja - legalábbis a kutatók szerint. A jelen emberének intelligenciájának egy része ugyanis csak addig tart, míg be nem köszönt egy hosszabb áramszünet.

Kétezer éve okosabbak voltunk?

Közhelyszerűen emlegetjük ugyan, hogy egyre gyorsuló világban és egyre butább emberek közt élünk, de a technika és az orvostudomány gyors fejlődése miatt azért ezt általában nem gondoljuk komolyan. Pedig egy amerikai genetikus, Gerald Crabtree épp ezt állítja: szerinte a jelenkori ember intellgenciája, aki helyett mindent gépek oldanak meg, nyomába sem ér a két-háromezer évvel ezelőttinek. A tudós kifejtette, hogy ma bár furcsa szemmel néznénk egy hirtelen megjelenő ókori görög állampolgárra, ő modern berendezések nélkül is kitűnne közülünk intelligenciájával, türelmével, nyugalmával és kiegyensúlyozottságával. A mai ember pedig mind érzelmileg, mind értelmileg egyre silányabbá válik, hiszen a puszta túlélés nem igényel harcot: a csekkek fizetéséért cserébe világos, meleg otthonban élhetünk, az ételt készen teszik elénk, víz folyik a csapból, és társaságot is találunk a közösségi oldalakon. A kényelemért azonban intelligenciánkkal fizetünk: korábban csupán azok maradtak fenn, akik a túlélés érdekében elég kreatívak és erősek voltak, manapság pedig mivel erre nem vagyunk rákényszerítve, a magas intelligenciahányadosért felelős gének egyszerűen kezdenek eltűnni.

Thinkstock
Thinkstock

Az internet lenne a felelős?

Azt régóta tudjuk, hogy a túl gyakran nézett televízió és a számítógép beszűkíti az agyműködést, de az osztrák agykutató, Manfred Spitzer szerint bizonyos agyi területeken egyenesen visszafordíthatatlan leépülést okoz. A digitális demencia, azaz elbutulás fogalmával már dél-koreai tudósok is foglalkoztak öt évvel ezelőtt, és rámutattak, hogy az internethez és gépekhez szokott mai fiatalok sokkal nehezebben jegyeznek meg dolgokat, képtelenek helyesen írni, vagy fejben számolni. Azt is igazolták, hogy mivel tudjuk, hogy a netes keresők szinte bármit megtalálnak helyettünk, kevésbé jegyezzük meg a kidobott találatokat - hiszen később bármikor rákereshetünk újra. A memória hanyatlásáért viszont nem lehet csupán az internetet felelőssé tenni: mióta noteszek és egyáltalán írásbeliség van, azóta kevésbé jegyzünk meg információkat, hiszen le is írhatjuk őket.

Mi lehet a megoldás?

Digitális demencia ide vagy oda, ebben a világban vagyunk kénytelenek élni - bár azt már mi választjuk meg, hogyan. A modern kor értékei mellett kis odafigyeléssel a régieket is megőrizhetjük, ha testünk mellett az agyunkat is tornáztatjuk - de ha lehet, erre ne az okostelefonunkon keressünk programot. Fontos, hogy néha valódi társas életet éljünk csetelés helyett, sétáljunk egyet az autózás helyett, ha tehetjük, sakkozzunk nagyapánkkal, tanuljunk verseket, és legközelebb nézzük meg, hogyan süti a kenyeret a nagymamánk. Mindezek a felgyorsult világunkban lassan elfeledett türelemre is tanítanak, no meg arra, hogy elboldogulni ebben az életben áram nélkül is. A végletesen kütyü- és áramfüggők pedig végső esetben jelentkezhetnek egy túlélőtáborba, ahol különleges élmények hatására döbbenhetnek rá az unplugged élet szépségeire.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.